A lakossági betétek tíz százaléka elvándorolt 2013-ban

Decemberben 6946,4 milliárd forintnyi háztartási betét volt a magyar bankok mérlegében, ez 59,9 milliárd forinttal volt nagyobb a novemberi összegnél. Az egy évvel korábbihoz képest azonban 751,4 milliárd forinttal visszaesett a betétek összege, vagyis 9,75 százalékkal lett kisebb a lakossági megtakarításoknak ez a típusa.

A betétek nagy része továbbra is forintban van, ezek állománya egy év alatt 594,6 milliárd forinttal csökkent, így december végén 6046 milliárdot tett ki. Emellett volt 900,4 milliárd forintnyi devizabetét is, ami bő 150 milliárd forinttal kevesebb a 2012. decemberinél. Az már év közben is látszott, hogy a bankbetétek összege intenzíven csökkent, ami nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágásának a következménye. Szintén pénteken jelent meg az a statisztika, amely szerint a forintbetétek átlagos kamata egy év alatt 5,71 százalékról 2,46 százalékra esett. Mindez annak volt betudható, hogy a jegybanki alapkamat 5,75 százalékról 3 százalékra mérséklődött a vizsgált időszakban.

A korábbi statisztikák alapján a betétekből kiáramló pénz nagyrészt lakossági állampapírokba és befektetési alapokba áramlott, melyek a csökkenő kamat mellett már vonzóbb hozamot tudtak felmutatni. Részletes decemberi adatok majd csak február közepén jelennek meg azzal kapcsolatban, hogyan rendeződött át a lakossági megtakarítások piaca 2013-ban.

Meglepő módon a vállalatokat a kamatcsökkenés sem riasztotta vissza a bankbetétektől, a nem pénzügyi vállalatok betétállománya 2013-ban 4407,2 milliárd forintról 5032,1 milliárd forintra emelkedett.
Az MNB pénteken a háztartások hitelállományáról is közölte friss statisztikáját, mely szerint a 2012. végi 7233,4 milliárd forintról 6841,2 milliárdra csökkent a lakosság tartozása. Ezen belül a forinthitelek állománya 3149,4 milliárdot, míg a devizahitelek 3691,8 milliárdot tettek ki. A forinthitelek összege egy év alatt mindössze 30 milliárd forinttal csökkent, míg a devizában fennálló adósság 350 milliárddal mérséklődött. Ha ez a folyamat folytatódik, akkor 2014 végére könnyen előállhat az a rég nem látott helyzet, hogy több forint-, mint devizahitele lesz a lakosságnak.

Decemberben egy hónap alatt 24,8 milliárd forintnyi devizahitelt és 20 milliárd forintnyi forinthitelt törlesztett a lakosság, emellett a devizában felvett adósság esetében az árfolyamból eredő átértékelődés további 41,2 milliárddal csökkentette az állományt annak köszönhetően, hogy a forint a november végi 300,94-ről 296,91-ig erősödött az euróval szemben az év végére.
Az új lakáshitel-szerződések összege 2013-ban 151 milliárd forint volt, ez mindössze 18 százaléka az öt évvel korábbinak, viszont csaknem másfélszerese a 2012-es rekordalacsony hitelfelvételnek. A lakáscélú forinthitel-szerződések átlagos kamata egy év alatt 11,05 százalékról 8,54 százalékra mérséklődött. Eközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagkamata 14,32 százalékról 10,36 százalékra esett, míg a személyi hiteleknél 28,26 százalékról 25,86 százalékra esett az átlagos kamatláb.

A decemberi új hitelkihelyezés a lakáshitelek esetében 14,9 milliárd forint volt az előző havi 13,7 milliárd után. Ez ugyan még mindig jelentősen elmarad a válság előtti havi 30-40 milliárd forintos dinamikától, de a 2012 végén tapasztalt havi 8,5 milliárdhoz képest érezhető az elmozdulás a mélypontról. A szabad felhasználású és személyi hitelek esetében egyelőre nem számolhatunk be hasonló pozitív tendenciáról.
A háztartások mellett a magyar vállalatok is nettó hiteltörlesztők voltak 2013-ban, a nem pénzügyi vállalatok esetében a teljes hitelállomány 7033 milliárd forintról 6785,1 milliárdra esett. Ezen belül elsősorban a devizahitelek összege csökkent jelentősen, így az év végén már ugyanannyi volt a cégek forinthitele, mint a devizában felvett adósságuk.

Szerző: Beke Károly