A mérlegfőösszeg leépítése lesz az igazi feladat

A 2008 óta tartó mennyiségi lazítás következményeként a Fed mérlegfőösszege mostanra 4054,9 milliárd dollárra hízott, és ez az összeg még mindig emelkedik, mostantól havi 65 milliárd dollárral. Vagyis az eszközvásárlás fokozatos leállítása még nagyon messze van a valódi szűkítéstől, mindössze annyi történik, hogy a korábbinál lassabb ütemben növeli a likviditást a jegybank.

A mérlegfőösszeg legnagyobb részét kötvények teszik ki, a legfrissebb adat szerint 2125,4 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt és 1539,5 milliárd dollárnyi jelzáloglevelet tart a Fed. Ez a hatalmas összeg több lépésben gyülemlett fel: először 2008 decembere és 2010 augusztusa között a jegybank összesen 175 milliárd dollárnyi követelést vett át a Fannie Mae-től és a Freddie Mactől, kötvényeket először 2009 márciusa és októbere között vásárolt, 300 milliárd dollár értékben. A jelenleg is zajló eszközvásárlási program 2012 szeptembere óta tart.

A Fed hetente közöl statisztikát a mérlegfőösszeg változásáról és az értékpapírok lejárati szerkezetéről. Utóbbi azért fontos, mert a jegybank eddig rendre azt kommunikálta, hogy lehetőleg lejáratig tartja majd a birtokában lévő papírokat. Az igazi likviditásszűkítés pedig akkor következik majd be, ha a lejáró állampapírokat és jelzálogleveleket nem újítják meg, amivel pénzt szívnak ki a piacról.

A legfrissebb statisztika szerint 2014-ben még nem kell számítani a likviditás visszafogására, mindössze 176 millió dollárnyi állampapír jár le egy éven belül. 2015 és 2020 között viszont már 767,7 milliárd dollárt vonhat vissza a piacról a Fed. A legtöbb kötvény öt-tíz éven belül jár le, 2020 és 2025 között 874,1 milliárd dollárt vonhat vissza az amerikai jegybank, majd azt követően még 589,1 milliárd dollárnyi lejárat lesz. A jelzáloglevelek esetében a következő öt évben nem kell aggódni, a legnagyobb mennyiség pedig majd csak tíz éven túl jár le.

A Fed mérlegfőösszegének visszavonási stratégiája azon alapulhat, hogy a következő öt évben újra talpra áll az amerikai gazdaság, így mire a nagyobb lejáratok jönnek, addigra a piacot nem fogja érzékenyen érinteni a likviditás esetleges eltűnése. Ha a nyíltpiaci bizottság döntéshozói majd úgy látják, hogy nem elég erősek a növekedés alapjai, akkor évek múlva még mindig dönthetnek úgy, hogy a lejárat után megújítják a kötvények egy részét. Elemzők szerint viszont ha mérsékelt ütemben is, de valamit kezdeni kell a jegybanknál lévő értékpapírokkal, nem maradhatnak örökké a mérlegben.

Szerző: Beke Károly