A feltörekvő devizák számára a fő nehézség, hogy januártól az amerikai jegybank lassítja kötvényvásárlási programját, amit elemzők szerint további likviditásszűkítő akció követhet az év hátralévő részében, jövőre pedig már kamatemelésre is sor kerülhet. Mindezek miatt kezdi a dollár erősödéssel az évet, ami viszont nehezíti azoknak a feltörekvő országoknak a finanszírozását, ahol az elmúlt években − egyébként a növekedési sztorikkal párhuzamosan − jelentős külső adósság halmozódott fel. Ezekben az országokban a finanszírozási költségek megugrásával lassulás vette kezdetét, ami nehezíti az adósság megújítását, növeli az inflációt, emiatt pedig gyengülnek a devizák.
Ráadásul több nagy feltörekvő országban a kialakuló bizonytalan politikai légkörben tartanak az idén választásokat, így Brazíliában, Törökországban, Indiában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Indonéziában. Valamennyi államban jelentős folyó fizetési hiány alakult ki, miközben a GDP-bővülés üteme többéves mélypontra került. A politikai helyzet Törökországban a legbizonytalanabb, ahol a korrupciós ügyek miatt Recep Tayyip Erdogan kormányfő fél kormányát lecserélte, de megfigyelők szerint könnyen őt is elérheti a botrány szele. Tegnap egy nap alatt 1,4 százalékot veszített értékéből a török líra a dollárral szemben és rekordmélybe, 2,1826-os szintre zuhant, miközben a török tőzsde is közel 2 százalékot esett.
A dollárhozamok meredek emelkedése miatt nehezedik nyomás most ezekre a devizákra − mondja Auerilya Augulyte, a Nordea elemzője, aki szerint a tízéves amerikai kötvényhozamok esetében a 3 százalékos szint lélektani határnak számít. A dél-afrikai rand tegnap a lírához hasonló pályát járt be: négy és fél éves mélybe, 1,3 százalékkal, 10,629-re esett a dollárral szemben, míg az indiai rúpia értékének 0,7 százalékát veszítette el. Christian Lawrence, a Rabobank stratégája szerint ráadásul a nyomás csak fokozódni fog, ugyanis ami ezen a héten történik, azt még az év végi pszichológia mozgatja.
A nagy teszt inkább a jövő héten lesz, amikor a nagyobb alapok elkezdik kialakítani az egész éves stratégiájukat és alaposabban megvizsgálják néhány feltörekvő gazdaság fundamentumát. Lawrence szerint ez annyiban pozitív, hogy különbséget fognak tenni az egyes feltörekvők között, ami miatt a devizapiaci nyomás sem egyenletesen terjed. Olyan tényezők is mozgatták tegnap a piacot, mint a vártnál gyengébb kínai feldolgozóipari adat, de tény, hogy a tendenciákat most a dollárhozamok emelkedése határozza meg − teszi hozzá Jeremy Batstone-Carr, a londoni Charles Stanley menedzsere. Szerinte a hosszú oldali hozamok emelkedése veszélyes is lehet, de mint mondja, olyan következményekre is számítani lehet, hogy egy bizonyos hozamszint fölött a részvénypiacon forgó tőke egy része visszatér a kötvényekbe. Ennek egyesek már látják jeleit, ugyanis a tőzsdék is inkább nyomás alatt nyitották az évet.
Érdekesség, hogy az eurózóna déli államaiban eközben hozamcsökkenés következett be, például a tízéves olasz hozamok 4 százalék alá estek, ahol utoljára tavaly májusban jártak. Ezekben az országokban az erőteljes kiigazítás miatt kedvezőbb a finanszírozási környezet. A kelet-közép-európai devizákat sem hagyta tegnap érintetlenül a piaci hangulat, ám rájuk − a differenciálódó befektetői magatartásnak köszönhetően − lényegesen kisebb nyomás nehezedett, mint más feltörekvőkre.
Szerző: Gerőcs Tamás
