A Napi Gazdaság számításai szerint 2013-ban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) összesen 5635,3 milliárd forint értékben adott el forintalapú állampapírokat a piacon. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyivel nőtt az adósság, hiszen a kibocsátások nagy része lejáró papírok refinanszírozását jelentette. A legnagyobb tételt, 2570 milliárdot a három hónapos diszkontkincstárjegyek tették ki, melyeket jellegükből fakadóan év közben többször meg kellett újítani. Az év második felében érződött az, hogy az ÁKK teljesítette éves célját, hiszen például a három hónaposok heti aukcióján a korábbi 50 milliárdról 40 milliárd forint környékére fogták vissza az értékesítést.
Az éves nettó kibocsátásról egyelőre nincsenek adatok, mivel az adósságkezelő várhatóan csak január második felében közli a decemberi statisztikát, azonban az már az első tizenegy hónapban is látszott, hogy főleg a lakosságnak szánt állampapírok és a kötvények állománya növekedett. A diszkontkincstárjegyek esetében például a november végi 1921,1 milliárd forintos állomány mindössze 15 milliárd forinttal volt magasabb, mint 2012 végén.
A forintkötvények esetében az év első tizenegy hónapjában 361,3 milliárd forint volt a növekedés, míg a lakossági állampapír-állomány a 2012 végi 986,6 milliárd forintról tavaly novemberre 1639,2 milliárdra emelkedett. Jórészt ez a két tétel finanszírozta a költségvetés 620 milliárd forintra tervezett hiányát. A lakossági állomány növekedése egyébként azért kedvező jel, mert ezzel gyakorlatilag a teljes költségvetési deficitet a háztartások finanszírozták. Az egyetlen bökkenő, hogy esetükben az átlagos hátralévő futamidő alig egy év, a korábbi hírek szerint az ÁKK már dolgozik ennek kinyújtásán új termékekkel.
Devizában a PEMÁK volt a sláger
A devizafinanszírozásban a kormány tartotta magát ahhoz a célhoz, hogy az új kibocsátások csak devizalejáratokat finanszírozzanak, ennek ellenére november végéig majdnem ezermilliárd forinttal nőtt a központi költségvetés devizában fennálló adóssága. Ennek egyik oka a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) nem várt népszerűsége. Ebből a termékből az éves finanszírozási tervben 113 milliárd forintot várt az ÁKK, azonban novemberig majdnem 600 milliárd forint volt az állománynövekedés.
A devizaadósság emelkedésének másik oka, hogy novemberben kétmilliárd dollár értékben adott el devizakötvényeket az ÁKK. Az adósságkezelő már korábban jelezte, hogy a 2013-as finanszírozáshoz nem lett volna szükség a kibocsátásra, hiszen már a februári 3,25 milliárd dolláros kibocsátással biztosítva volt az éves szükséglet. Azonban augusztusban Magyarország soron kívül visszafizette a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a fennmaradt részt a 2008-ban kapott hitelcsomagból, ez pedig csökkentette a devizatartalékot. Másrészt az ÁKK korábban is hangsúlyozta, hogy a novemberi dollárkötvény már inkább a 2014-es év finanszírozását szolgálja.
Az idén egyébként január végén és júliusban kell egy-egymilliárd eurót visszafizetni a lejáró devizakötvények miatt, emellett a kettő között májusban lesz egy 500 millió angol fontos lejárat is. A fentieken túl a negyedik negyedévben kell kétmilliárd eurót visszafizetni az Európai Bizottságnak az öt éve kapott mentő csomagból.
Majdnem megfeleződött a rövid hozam
A hozamokat tekintve 2013 a csökkenésről szólt, főleg a rövid oldalon. A három hónapos diszkontkincstárjegyek esetében a 2012. decemberi 5,47 százalékos aukciós hozam egy év alatt 2,92 százalékra csökkent. A másodpiacon 5,41 százalékról 2,85 százalékra mérséklődött a hozam. A 12 hónapos kincstárjegyek esetében az aukciós hozam 5,38 százalékról 3,06 százalékra jött le egy év alatt, míg a másodpiacon ennél is alacsonyabb, 3,03 százalék volt a jegyzés 2013 végén. A rövid papíroknál elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sorozatos kamatcsökkentései szorították lefelé a hozamokat, az éven túli állampapírok esetében ez a hatás jóval kevésbé érvényesült.
A hároméves kötvények esetében a 2012 végén még 5,65 százalékos aukciós hozam 4,09 százalékra csökkent egy év alatt, míg az ötéves papírokat az egy évvel korábbi 5,98 százalék után 2013 végén 4,77 százalékon sikerült eladnia az ÁKK-nak. Még a tízéves kötvények esetében is több mint egyszázalékos volt a csökkenés tavaly, a 2012 utolsó aukcióján mért 6,82 százalék után az utolsó 2013-as értékesítés átlaghozama 5,79 százalék lett.
A hozamcsökkenés kedvező hatása főleg a következő években fog érződni, hiszen a 2013-ban értékesített állampapírok után a következő években kevesebb kamatot kell majd fizetni, ami enyhítheti a költségvetés terheit. Pontos számítást egyelőre nehéz végezni, de a hüvelykujjszabály alapján ha csak az 1900 milliárd forint körüli diszkontkincstárjegy-állománnyal számolunk, akkor a korábbi 5,5 százalék körüli hozam megfeleződése mintegy 50 milliárd forinttal kevesebb kamatkiadást eredményezhet éves szinten.
Nem volt szükség a külföldre
A belföldi adósságfinanszírozás erejét jelzi az is, hogy 2013-ban a külföldiek forint-állampapírállománya nem mutatott komoly kilengéseket, az egész évben 5000 milliárd forint körül ingadozott. Az éves mélypont 4777 milliárd forint volt, míg a nyáron 5200 milliárd felett tetőzött az állomány. Az év végén 5029 milliárd forintnyi állampapírt tartottak a külföldi befektetők, ez mintegy 20 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
Szerző: Beke Károly
