Közel ötven év óta a legnagyobb változást hozza az USA egészségügyi rendszerében a teljes egészében holnap életbe lépő reform, az Obamacare. A Barack Obama által még 2010 márciusában aláírt törvény fő célja, hogy javítsák az egészségbiztosítási szolgáltatásokat, csökkentsék a biztosítás nélküliek számát, a magánbiztosítók nagyobb szerepvállalása révén érezhetően mérséklődjenek a kormányzat egészségügyi kiadásai. Az intézkedéseket fokozatosan vezetik be, a legtöbb fontos változás 2014-től lesz érezhető, a maradék 2020-tól.
Az elmúlt években a republikánus ellenzék szinte szünet nélkül támadta az egészségügyi reformot, szélsőséges vélemények szerint négymillió amerikai veszítheti el egészségbiztosítását, mivel nem fognak megfelelni a szigorodó szabályoknak. Kellemetlenséget okozhat emellett, hogy bizonyos esetekben sokat kell utazni egyes speciális szolgáltatásokért. A reform buktatóinak köszönhetően a demokraták elveszítették korábbi előnyüket a közvélemény-kutatásokban: a december közepén készült friss CNN-felmérés szerint az amerikaiak 49 százaléka a republikánusokra szavazna a 2014-es kongresszusi választásokon. Októberben még csak 42 százalékot mértek az ellenzéknek a demokraták 50 százalékával szemben. Egy másik felmérés szerint az amerikai választópolgárok 55 százaléka azt a jelöltet támogatná, amelyik az elnök politikája ellen kampányol.
A novemberi kongresszusi választásokon a republikánusok szeretnék megfordítani az erőviszonyokat a szenátusban, jelenleg ugyanis tizenhéttel több kormánypárti képviselő van a százfős testületben. A képviselőházban azonban az ellenzék van többségben − 232 republikánusra 200 demokrata jut −, így a kormány számára is van tétje a választásnak. (A 2014-es voksolások a képviselőház minden helyét és a szenátori székek mintegy egyharmadát érintik.)
A két nagy párt már elkészítette stratégiáját: a New York Times szerint a demokraták fő fegyvere a 7,25 dolláros minimális órabér megemelése lesz, ezzel fognak kampányolni a képviselőházi választásokon. Az országos minimálbér emelését a republikánus képviselők többsége is támogatja, a demokraták viszont ennél tovább mennek, ők az egyes államokra különböző minimumot szeretnének kiharcolni.
Ezt megelőzően már februárban vár egy komoly csörte a két nagy pártra, hiszen ismét elő kell venni az adósságplafon megemelésének kérdését. A költségvetési hiány csökkentéséről 2013 utolsó heteiben sikerült megállapodni, ám továbbra is fenyeget a 17 200 milliárd dolláros adósságplafon: a pénzügyminisztérium számításai szerint változatlan ütemű költekezés mellett ezt március elején érik el.
A fentiek mellett elsősorban a monetáris politikáról szólhat a 2014-es év az USA-ban, hiszen a Federal Reserve január végén új elnököt kap Janet Yellen személyében. A korábbi havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlást már decemberben visszafogta tízmilliárddal a Fed, a fő kérdés az lesz, hogyan folytatódik majd a lassítás. A döntéshozók decemberben azt jelezték, hogy előreláthatólag 2014 végére szűnik meg teljesen az eszközvásárlás. A piac nem vár komoly fordulatot a vezetőváltástól, Yellent a jelenlegi elnök, Ben Bernanke örökösének tartják.
Szerző: Beke Károly
