Sokan már szeptemberre várták a Federal Reserve (Fed) mennyiségi lazítási programjának lassítását, ám a nyíltpiaci bizottságot (FOMC) csak decemberre győzték meg a javuló makroadatok arról, hogy valóban indokolt már a lassítás. A szerda esti döntést, amely szerint januártól összesen tízmilliárd dollárral csökkennek az eddig havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlások, elsősorban a munkaerő-piaci helyzet javulásával indokolta a FOMC. A munkanélküliség novemberben hét százalékra csökkent, és az utóbbi hónapokban rendre a vártnál több új álláshely keletkezett a tengerentúlon. Az is megkönnyítette a jegybank dolgát, hogy a republikánusok és a demokraták múlt héten megállapodtak a költségvetési kérdésekről − azóta pedig a szenátusi jóváhagyás is megszületett −, így a következő két évben nem fenyeget újabb leállás az államigazgatásban. A szakemberek szerint ez adhatta meg a végső lökést a Fed döntéséhez.
A bizottság hivatalos indoklása szerint az október óta beérkezett adatok arra utalnak, hogy a gazdaság továbbra is mérsékelt ütemben növekszik, a munkaerő-piaci helyzet javul, az egyetlen terület, ami talán aggodalomra ad okot, az az ingatlanpiac, ahol megtorpanni látszik a pozitív tendencia. A fentiek miatt döntöttek úgy, hogy a jövőben havi 35 milliárd dollárnyi jelzáloglevelet és 40 milliárd dollárnyi hosszú futamidejű állampapírt vásárolnak. A jegybank közleménye kiemeli, hogy a maradék eszközvásárlást egyenletesen fogják felszámolni, de ez nem tekinthető előremutatásnak, a jövőben is az adatok függvényében döntenek a lassítás mértékéről. Ben Bernanke elnök a döntést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a teljes program 2014 végére állhat le − korábban ezt a jövő év közepére tették.
Az eszközvásárlás csökkentésének piaci hatásait a korábbinál óvatosabb kommunikációval is igyekezett tompítani a Fed. Eddig ugyanis rendre azt emelték ki, hogy az alapkamat legalább addig marad a mostani 0-0,25 százalék, amíg a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék felett van. Most azonban úgy fogalmaztak, hogy a ráta 6,5 százalék alá csökkenése kell az első szigorításhoz, ami arra utalhat, hogy valójában a munkanélküliségi célszám 6 százalék körül lehet.
A Fed illetékesei közül mindössze ketten gondolják, hogy 2014-ben eljön az első kamatemelés ideje − derül ki a közleményből −, tizenketten 2015-re, hárman pedig csak 2016-ra teszik a szigorítás megkezdését. A többség úgy véli, hogy 2015 végén nem lesz egy százaléknál magasabb az alapkamat az USA-ban.
Az első kommentárok alapján megoszlik a közgazdászok véleménye a lépésről. Frederic Mishkin, a New York-i Fed korábbi kormányzója szerint a megfelelő időpontban határoztak a program visszafogásáról, hiszen ezzel megszüntették a bizonytalanságot, emellett a jegybank sikeresen kommunikálta, hogy a lassítás nem egyenlő a monetáris politika szigorításával. Mishkin úgy véli, már szeptemberben lehetett volna óvatosan visszalépni − megfelelő jövőbeli iránymutatás mellett −, de akkor a Fed még túlságosan félt a lépés következményeitől.
Paul Ryan, a szenátus költségvetési bizottságának republikánus elnöke a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a Fed elkésett a döntéssel, már sokkal korábban lassítania kellett volna az eszközvásárláson, a mennyiségi lazítás szerinte az utóbbi időben több kárt okozott, mint amennyi haszna volt.
Szerző: Beke Károly
