Bár a népszerűségük még nem töretlen, a fejlődő országok körében egyre jobban terjednek az inflációt követő, változó hozamú államkötvények. A Financial Times becslései szerint a feltörekvő országok inflációt követő kötvényeinek globális piaci kapitalizációja jelenleg még csekély, mintegy 550 milliárd dollár, ám a bővülés ütemét mutatja, hogy a Barclays kimutatása szerint csak idén eddig közel 30 százalékos volt a növekedési ráta.
Szakértők szerint ez nem meglepő, hiszen a legtöbb nagy feltörekvő országban az utóbbi évtized dinamikus növekedésével párhuzamosan az eladósodás mértékének megugrása járt együtt. Emiatt rendkívül megugrott néhány ország finanszírozási igénye. A most jelentkező lassulással párhuzamosan az infláció több országban emelkedik. Közgazdászok szerint a romló növekedési kilátások mellett finanszírozási egyensúlytalanságokkal küzdő országok devizáira nyomás nehezedik, ez pedig az infláció megemelkedésével jár együtt. A legjobb példa erre India, ahol a 10 százalék közelébe emelkedő árindex miatt a nagy megtakarítók nem tudják fix hozamú értékpapírban tárolni pénzüket, ez pedig egyfelől a kockázatosabb részvény és egyéb befektetési formák irányába tereli őket, másfelől az állam finanszírozásában jelent nehézségeket − hívja fel a figyelmet Robert Abad, a Western Asset portfóliómenedzsere. India emiatt idén kibocsátotta az első inflációkövető kötvényét, és bár a fogadtatás nem volt túl kedvező, Abad szerint lesznek még újabb sorozatok. India 1,44 százalékos hozamfelárat ígér a nagykereskedelmi árindex fölött. A kereslet eddig azért maradt el, mert a fix kamatozású tízéves indiai államkötvények 2,06 százalékos reálhozamával ezek a papírok egyelőre nem tudnak versenyezni. Stephen Chang, a JPMorgan ázsiai részlegének kötvénymenedzsere szerint biztosan bővülni fog ennek a piacnak a mérete, nemcsak azért, mert a befektetőknek szükségük van valamilyen védelemre az inflációval szemben, hanem azért is, mert az amerikai jegybank halogató politikája miatt meginduló nagyobb pénzmozgás a kötvényekből a részvények felé különösen nagy nyomás alá helyez néhány feltörekvő országot. Főleg azokat, ahol jelentős a folyó fizetési mérleg hiánya, miközben tetemes a finanszírozási igény. Az inflációkövető állampapírok megfelelő eszközök lehetnek, hogy védjenek ettől a folyamattól: India mellett idén Brazília, Törökország és Thaiföld bocsátott ki ilyen kötvényeket, 12,7 milliárd dollár értékben.
A gyenge értékeltségi szintek miatt mi eddig elkerültük ezeket a piacokat − mondja Martin Hegarty, a BlackRock szakembere, de hozzáteszi, hogy ez most változni fog, ahogy ezeknek a piacoknak az attraktivitása is egyre nő. A Barclays egyik külön erre a termékre szakosított indexe, az EMGILB az idei első félévben még 5,1 százalékos esést mutatott, ám szeptember óta 2,4 százalékos pluszban van.
Hegarty azt mondja, hogy ezeknek a termékeknek a legnagyobb előnye, hogy állami garanciát próbálnak adni a befektetőknek, hogy a kormány kontroll alatt tartja az inflációt. Erre szükség is van, ugyanis az IMF előrejelzése szerint idén 4,4, jövőre 4,5 százalékos lehet az átlagos pénzromlás a fejlődő országok körében, miközben a fejlett térségben 1,6, illetve 1,8 százalékos infláció várható. Hátránya ezeknek a termékeknek egyelőre, hogy elég gyér a likviditás a másodpiacon, de ez idővel biztosan változni fog − fogalmaz optimistán Hegarty. Guillermo Osses, az HSBC feltörekvő piaci elemzője szerint ezen kötvények iránt nagyobb érdeklődést a helyi befektetők támaszthatnak. A nemzetközi befektetők először az árfolyamkockázattal számolnak, és csak utána nézik meg az inflációs hatásokat − mondja Osses. Akadályozza a nagyobb arányú tőkebeáramlást, hogy ezeknek a piacoknak továbbra is szigorú a szabályozása, ezért az itteni szereplők túlnyomó többsége helyi intézményi befektető, például nyugdíjalap vagy biztosító.
Szerző: Gerőcs Tamás
