A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint október végén 5914,6 milliárd forint volt a háztartások teljes értékpapír-állománya, ez 1343,2 milliárd forinttal volt magasabb a tavaly decemberi összegnél. Az egyértelműen látszik, hogy a növekedés a befektetési jegyeknek és az állampapíroknak köszönhető, az alapokba tíz hónap alatt 809,5 milliárd forint áramlott, míg a kötvények 647,2 milliárd forintnyi lakossági pénzt vonzottak.
A két legnépszerűbb eszköz esetében ráadásul főleg friss megtakarításokról van szó, a befektetési alapoknál az előbb említett 800 milliárd feletti növekedésből 768,7 milliárdot tettek ki tíz hónap alatt az új befizetések. A jegybanki statisztika szerint csak októberben 102,9 milliárd forint friss lakossági tőke áramlott az alapokba, ez május óta a legmagasabb havi összeg volt. Az állampapíroknál hasonló a helyzet, szinte a teljes növekedés friss tranzakcióknak volt köszönhető az év eddigi részében. Ha csak az októberi számokra, fokuszálunk, akkor az látszik, hogy a 113,4 milliárdos havi növekedés tetemes részét a befektetési alapok realizálták, mellettük csak az állampapírokba fektetett összeg emelkedett, a többi eszköz veszített népszerűségéből. Ez is jól jelzi a fenti két típus hegemóniáját.
A befektetési alapok közül továbbra is a kis kockázatú pénzpiaci konstrukciók a legnépszerűbbek, a háztartások állományának mintegy harmada ebben az eszközben van. Az októberi százmilliárdos növekedés harmadát is a pénzpiaci alapok adták 33,4 milliárd forintnyi friss tranzakciójuknak köszönhetően.
Az állampapírok esetében a háztartások állományának kicsit több mint a negyede, 525,3 milliárd forint volt forintban denominált éven túli lejáratú papírokban, ezzel szemben majdnem 1300 milliárd forintnyi háztartási kötvény éven belüli lejáratú volt, vagyis továbbra is igaz az, hogy a lakosság a rövidebb futamidejű papírokat keresi. Korábban az ÁKK már utalt arra, hogy új, hosszabb futamidejű termékekkel szeretné széthúzni a lakossági állampapírok futamidejét, azonban azt is megemlítették, hogy a magyar kisbefektetők hagyományosan konzervatívak, vagyis időről időre újra megveszik a megszokott és jól bevált értékpapírokat, ennek köszönhetően erős kapcsolatot tapasztal az adósságkezelő a nagy lakossági lejáratok és a friss jegyzések között.
Ha a részvényekre is vetünk egy pillantást, akkor siralmas kép bontakozik ki, az októberi 298,3 milliárd forintos lakossági állomány több mint négyéves mélypontnak felelt meg, utoljára 2009 második negyedévében volt 300 milliárd alatt ez az összeg. Tíz hónap alatt már húszmilliárd forinttal csökkent a háztartások részvényállománya, ennek a háromnegyede eredt a tranzakciókból, a maradék egynegyede pedig az átértékelődésből. Csak októberben 11,3 milliárd forintot vontak ki a részvénypiacról a háztartások, ez január óta a legmagasabb összeg volt.
A háztartások adatai mellett még egy érdekesség derül ki az októberi értékpapír-statisztikákból. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már novemberben bejelentette, hogy 320 millió euróval nőtt a Prémium Euró Magyar Államkötvények (PEMÁK) állománya, aminek 94,1 százaléka belföldi intézményi szereplőknek volt köszönhető. A jelek szerint nem ugyanaz volt az eurós kötvény nagy titokzatos vevője, aki januárban, hiszen akkor a nem pénzügyi vállalatoknál jelent meg közel egymilliárd eurónyi többlet, míg most a pénzügyi vállalatok vettek egy hónap alatt 84,4 milliárdnyi devizában denominált állampapírt, mellettük az egyéb monetáris intézményeknél volt megfigyelhető 70 milliárd forintnyi tranzakció
Szerző: Beke Károly
