Alapvetően az amerikai mezőgazdasági árak mozgatják a jelenlegi szezonban a legfontosabb gabonafélék nemzetközi árazását. A szeptemberi számokból arra lehet következtetni, hogy a kedvező csapadékos időszaknak köszönhetően a szójabab és a kukorica ára esni fog, viszont a búza esetében inkább drágulás várható.
A szója esetében igen jók most Amerikában a kondíciók − nem csak a termés mennyisége lett nagy, hanem a minőség is kiváló, emiatt egy kisebb kínálati nyomás érzékelhető a piacon − mondja Länger Péter, a Solaris Capital online üzletágának vezetője. Szerinte a mostani, bushelenkénti (1 bushel=25,4 kg) 12,7 dollárról 12 dollár alá fog zuhanni a jegyzés, aminek közvetlen kiváltó oka a csúcs közelébe kerülő készletezés lesz.
Hasonló folyamatok látszanak a kukorica esetében is, ami a tavalyi aszály és az azt követő árrobbanás egyik nagy vesztese, hiszen azóta rengeteg új termőterületet vontak be az USA-ban, miközben jól sikerült az aratás. Länger szerint a kukorica bushelenkénti ára egészen 4,2 dollárig visszakorrigálhat. Nem így a búza, ahol viszont − hiába a relatíve jó termés − az eredmény elmaradt a várakozásoktól, ráadásul kifejezetten rosszul sikerült az év a minőségi, étkezésre is alkalmas búza esetében. Itt globálisan is tapasztalható egy növekvő fogyasztási igény, amiért viszont csökkennek az amerikai készletek, emiatt pedig a következő hónapokban inkább felfelé fognak mozogni az árak − Länger Péter szerint legalább 7,5 dollár fölé, ami most féléves csúcsnak számít. Annyi érdekességet még említ az elemző, hogy a vágóállatok világpiaci ára is inkább csökkenni fog, ugyanis a takarmány árfolyama a kukorica- és a szójafélékre érzékeny, így összességében a kiskereskedelembe kerülő hús árában sem várható nagy emelkedés.
Ami a hosszú távú mezőgazdasági trendeket illeti, Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. szakértője azt mondja, egyértelműen lassú áremelkedés várható. Ennek oka, hogy egyre nő a középosztály mérete a feltörekvő országokban, emiatt például Kínában látványos a húsfogyasztás bővülése, aminek a gabonaárakra is van kihatása. Ezt a trendet ugyanakkor több tényező is megakasztja, elsősorban a rövid távú éghajlati hatások. Egy-egy aszály vagy bőség jelentősen kilengeti az árakat, ezt történt tavaly például az amerikai kukorica és búza esetében, ahol olyan súlyos, 100 éve nem látott aszály alakult ki, hogy egyszerűen berobbantak az árak. Csak a kukorica esetében 40 százalékos volt tavaly nyáron a drágulás, azóta viszont visszakorrigál a jegyzés.
Nem csak az aszály miatt tudnak rövid távon nagyon kilengni az árak, hanem a nagy importőrök kereslete sem egyenletesen változik. Jelenleg Suppan szerint inkább az látszik, hogy van egy megtorpanás a geopolitikailag fontos térségekben, például Egyiptomban, ami most megint csak lefelé nyomja az árfolyamot. Ehhez jön még, hogy új területeket is művelés alá vonnak, erre jó példa Oroszország. Összességében a búza és kukorica esetében rövid távon nyomott árakra, esetleg további csökkenésre is számít Suppan, de mint mondja: a hosszú távra vonatkozó fundamentumok mindenképpen felfelé mutatnak.
Ami a hosszú távú trendet illeti, az energiaszektorban is nagy átalakulás várható. A napokban volt ugyanis 40 éve, hogy az Öböl-térség olajkitermelői a jóm kippúri háborúra reagálva exportbojkottot hirdettek az Izraellel szövetséges nyugati államok ellen, aminek hatására rövid idő alatt 400 százalékkal drágult a nyersolaj. Ez volt az a tapasztalat, ami aztán napjainkig alakította az itteni piac nem éppen versenyalapú architektúráját, például ekkor alapították válaszképp az ipari államok a Nemzetközi Energia ügynökséget (IEA), aminek feladata az energia-önellátáshoz szükséges piaci feltételek kialakítása volt. Illetve ekkor került a legtöbb nyugati ország biztonságpolitikai stratégiájába az energiafüggetlenség, annak keretében pedig az olajkészletezés.
Mindez most változni fog − jósolja Ed Morse, a Citibank nyersanyagpiaci szakértője. Szerinte az amerikai energiaforradalom hatására az Egyesült Államok a szabad piaci versenyt fogja erőltetni az olaj és a földgáz esetében, hiszen maga is exportőrré válik. A nyugati államok már nem érdekeltek az energiastabilitás alá rendelt politikákban, míg az OPEC monopóliuma szép lassan elolvad. Mindennek a hatására pedig a kőolaj ára visszakerül abba az optimumba, ahol az árrobbanás előtt volt, azaz egy árösszeesés vagy legalábbis egy trendszerű süllyedés az, amit a Citi elemzője ez alapján előrevetít. A földgáz esetében Morse azt mondja, hogy kifejezetten túlkínálat várható a technikai fejlődés és az alternatív felhasználási módok miatt. Rövid távon viszont inkább drágulásra számít Länger Péter; mint mondja, a palagáz-forradalomnak köszönhetően sokkal többet tudnak ma már az energiahordozóból a felszínre hozni az USA-ban, ám ennek a tárolásához szükséges kapacitások egyelőre nem épültek ki, vagyis hiányos az infrastruktúra, emiatt rövid távon, például a most kezdődő fűtési szezonban, egyértelműen áremelkedés várható. Jelenleg 3,85 dollár körül jegyzik a földgáz köblábnyi egységárát, ami Länger szerint hamarosan 4 dollár fölé fog kúszni. A szakértő az év végéig arra számít, hogy a tározókból egyre fogyatkozni fognak a készletek, és amíg ilyen végesek a kapacitások, addig nagy árkorrekció nem is várható.
