Többszöri halasztás és hetek óta tartó feszült várakozás után ma végre piacra dobja a román kormány a cernavodai atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica vállalat 10 százalékát. Az elsődleges kibocsátás (IPO) során az intézményi befektetők a közel 25,4 millió részvény 85 százalékára adhatnak ajánlatot a 12,5−15 lejes (egy euró 4,46 lej) ársávban. A kisbefektetők a fennmaradó 15 százalékon osztozhatnak a maximális 15 lejes áron. A biztos siker érdekében azok a kisrészvényesek, akik a jegyzés első három napján jegyeznek a papírokból, 8 százalékos árkedvezményt kapnak. Bukarest a részvényeladásból 284−380 millió euró bevételre számít, a pénz azonban a vállalat kasszájába és nem a központi büdzsébe érkezik. A piaci szereplők bíznak az atompapírok sikerében, az érdeklődés a brókerházaknál már hetek óta jelentős, ami érthető, hiszen öt év óta nem volt IPO a román börzén (BVB). Az elmúlt napokban a BVB amúgy is alacsony átlagos forgalma 2,5 millió euróra csökkent, a befektetők ugyanis a Nuclearelectrica IPO-jára tartogatták pénzüket.
Befektetési szempontból első ránézésre vonzóak a Nuclearelectrica papírjai, a vállalat nemrég kinevezett menedzsmentje a privatizációs kiajánlóban azt ígéri a potenciális befektetőknek, hogy a 2012-es 1,65 milliárd lejes bevételt öt év alatt 38 százalékkal növelik, a 67 millió lejes bruttó profit pedig 240 millió lejre nő. Marad azonban a kérdés, hogy a fukusimai katasztrófa óta az atomenergia iránt megrendült befektetői bizalom javult-e olyan mértékben, hogy a részvénycsomagot 100 százalék arányban lekössék, azaz az IPO sikeres legyen. Gyengítheti a bizalmat, hogy a kormány évek óta nem talál partnereket az erőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítésére, miután a 2007-ben elindított projektből 2010-ben váratlanul kiszállt a CEZ, az RWE, az Iberdrola és a GDF Suez is. Victor Ponta miniszterelnök június végén Kínában keresett potenciális befektetőket, a lépés azonban újabb politikai feszültséget szült, Traian Basescu ugyanis kétségbe vonta a kínaiak szakértelmét, hangsúlyozva, hogy a két ország különböző technológiát alkalmaz erőműveinek működtetésére. Szakértői vélemények szerint a jelenleg 52 százalékos készültségi fokon álló 3-as és a 15 százalékban megépített 4-es blokk 2020 előtt nem lesz üzemképes.
A Nuclearelectrica IPO-jának eredménye mindezek ellenére meghatározó lesz a BVB rövid távú jövőjére nézve, Bukarest ugyanis − az IMF-nek engedve − több, értékes céget készül privatizálni a következő hónapokban. Az időzítés azonban nagyban függ attól, hogy a helyi tőzsde hogyan vizsgázik, tud-e elegendő forrást, valamint befektetőt vonzani. Amennyiben a jegyzés sikeres lesz, akkor a legértékesebb vállalat, a Romgaz 600 millió euróra értékelt 15 százalékos részvénycsomagjának privatizálása is napirendre kerülhet. A jelenlegi hírek szerint a kormány a román tőzsde alacsony forgalma miatt egyszerre két helyen, Londonban vagy Varsóban, illetve Bukarestben dobná piacra a papírokat, várhatóan novemberben. Ennek azonban kevésbé örülnek a helyi brókerek és befektetők, a lépéssel ugyanis éppen a régóta várt nagybefektetőket tartanák távol a helyi börzétől. Hasonló véleményen van a BVB élére nemrég kinevezett Ludwik Sobolewski is, a lengyel szakember szerint a Romgaz-csomagot kizárólag a BVB-n kellene piacra dobni, ezt követően a papírokat különböző eszközökkel elérhetővé lehet tenni a külföldiek számára is. A helyi tőkepiac sokat vár a varsói tőzsde éléről Bukarestbe igazolt, kiváló kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező Sobolewskitől, akinek vezetése alatt 700 kibocsátást jegyeztek, 13,25 milliárd euró értékben. A tőzsdevezér ambiciózus célt tűzött ki maga elé: havonta két IPO-t tervez a román parkettre hozni, a befektetők számát pedig 120 ezerrel növelné 2015 közepéig.
Mindehhez segítségére lehet Bukarest privatizációs stratégiája is, legkésőbb a jövő év elején érkezhet az Electrica IPO-ja, ezt követi az Oltenia és a Hunedoara energetikai holdingok, a vízerőműveket működtető Hidroelectrica privatizálása, de Bukarest ajánlatot vár több cégre, köztük a Romtelecom telefontársaságra, az Oltchim vegyi kombinátra, a Taromra és a postára is.
MTI/EPA
