Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Május vége óta minden szem a Fedre szegeződik, hiszen a befektetők szeretnének tisztábban látni a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programmal kapcsolatban. Három hónapja lengette be először Ben Bernanke elnök a program méretének csökkentését, melynek keretében az amerikai jegybank minden hónapban 40 milliárd dollárnyi rövid lejáratú vállalati kötvényt és 45 milliárd dollárnyi hosszabb futamidejű amerikai állampapírt vásárol, ezzel gyakorlatilag friss pénzt pumpál a piacra. Az intézkedés elindulásáról 2012. szeptember 13-án 11−1 arányban döntött a kormányzótanács.
A Fed vezetőségében tizenkét szavazásra jogosult jegybanki szakember van, mellettük öt úgynevezett helyettes tag vesz részt az üléseken, akik nem rendelkeznek szavazati joggal. Az utóbbi hónapok nyilatkozatai alapján jó eséllyel megjósolható az egyes döntéshozók viszonyulása a kötvényvásárlásokhoz.
Kollégáihoz képest ritkán szólal meg William Dudley, a Fed alelnöke, akit a New York-i Fed delegált a testületbe. Dudley még július elején nyilatkozta azt, hogy a makrogazdasági adatoknak tovább kell javulniuk szeptemberig, hogy megkezdhessék a program visszafogását − arról egyelőre nincs hír, hogyan értékeli az azóta megjelent számokat a jegybankár. James Bullard szintén rendelkezik szavazati joggal, rajta is múlik majd a szeptemberi döntés. Nyilatkozatai alapján a St. Louis-i Fed elnöke még kivárna; legutóbb azt emelte ki, hogy a jegybanknak nagyon óvatosnak kell lennie az első lépésnél, kétszer meg kell gondolnia, eljött-e már az ideje. Érdekesség, hogy Bullard néhány hete felvetette, az októberi ülés után is tartson sajtótájékoztatót a Fed, ami mindenképpen jelzésértékű. A piac ugyanis éppen azért számít most szeptemberben vagy decemberben az első lépésre, mert ezeket az üléseket követi majd Bernanke tájékoztatója.
Elizabeth Duke már nem vesz részt a szeptemberi kamatdöntő ülésen, ugyanis augusztus végével lemondott posztjáról. A Fed egyelőre nem döntött arról, ki lesz az utód a helyettesek közül. Charles Evans, a chicagói Fed elnöke szintén beleszól majd a döntésbe szeptember közepén. Ő néhány hete azt nyilatkozta, hogy becslései szerint a jegybank összesen 1200 milliárd dollárnyi eszközt vesz majd a jelenlegi program keretében. Ha abból indulunk ki, hogy tavaly szeptember óta töretlen a vásárlás, akkor mostanra 1020 milliárdnál jár a számla. Így lassan aktuális lehet a program visszafogása, a fennmaradó 180 milliárdot fokozatos csökkentés mellett teljesítheti a Fed. Vagyis ennek alapján Evans is inkább a program csökkentése mellett szavazhat. Korábban egy egyértelműbb nyilatkozatban a szakember már nem zárta ki a lassítás szeptemberi indulását, vagyis meglepő lenne, ha ő a változatlanságra szavazna.
Esther George esetében a legegyértelműbb a kép, hiszen a kansasi Fed-kormányzó hónapok óta az egyetlen, aki a program fenntartása ellen szavaz. Ezen valószínűleg szeptemberben sem fog változtatni, a kérdés csak az, hányan csatlakoznak hozzá.
Jerome Powell szintén július elején nyilvánult meg legutóbb, akkor úgy nyilatkozott, hogy még egy ideig folytatódhat a Fed gazdaságösztönzése. A szakember az amerikai gazdasággal kapcsolatban kiemelte, hogy elsősorban a magánszektor vezeti a kilábalást, a lakosság költekezésének köszönhetők a javuló makroadatok. Szavazati joggal rendelkezik a Fed nyíltpiaci bizottságában (FOMC) Sarah Bloom Raskin is, aki talán a legritkábban szólal meg monetáris politikával kapcsolatban, így nagyon nehéz megjósolni, melyik oldalon áll. A piacon Raskin hozzáállását leginkább a Fed-elnökéhez hasonlítják, így elképzelhető, hogy együtt szavaz majd Bernankevel.
Az egyik legfrissebb nyilatkozat Eric Rosengren nevéhez fűződik, a bostoni Fed elnöke múlt csütörtökön a Wall Street Journalnek úgy nyilatkozott, hogy az eszközvásárlás visszafogása lassú lehet. Szerinte egyelőre bizonytalan a gazdasági fellendülés tartóssága, nem látszik, képes lesz-e megállni saját lábán az amerikai gazdaság, ezért kell óvatosnak lenni. A fenti nyilatkozat újabb érv a szeptemberi lépés mellett, hiszen Rosengren köztudottan a galambok táborát erősíti a Feden belül, azonban nem feltételes módban beszélt az eszközvásárlás visszafogásáról, csak a lépés mértékét illetően intett óvatosságra.
Jeremy Stein már június végén egyértelmű jelzést küldött arról, hogy szeptemberben megindulhat a vásárlások lassítása, sokan az ő szavait tartották az első konkrét nyilatkozatnak, mely az elemzők véleményét erősítette. Stein szerint a szeptemberi döntést nem befolyásolják erőteljesen az addig megjelenő makroadatok, vagyis a jegybankár elszántnak tűnik a program visszafogása mellett.
Daniel Tarullót a legóvatosabbak között tartják számon a Fed döntéshozói közül, talán ennek is köszönhető, hogy a szakember ritkán beszél egyértelműen álláspontjáról. Így nehéz megjósolni a döntését, de valószínűleg csak akkor adja be a derekát, ha a többség a változtatás mellett szavaz. Az utolsó döntéshozó Janet Yellen, akit sokan a jövő januárban távozó Ben Bernanke legesélyesebb utódának tartanak. Éppen ezért valószínűleg a szokásosnál is óvatosabb lesz a szavazás alkalmával Yellen, hiszen ezen is múlhat a szakmai jövője.
