Karcsúsítás miatt csalóka az amerikai bankszektor eredménye

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Csütörtökre az összes jelentős amerikai pénzintézet publikálta második negyedéves számait, a sor a Morgan Stanley gyorsjelentésével zárult. A hat legnagyobb bank mindegyike felülmúlta az előzetes várakozásokat, a negyedév nagy nyertese a Goldman Sachs lett. A kellemes meglepetésekhez hozzájárult az is, hogy a jelentések időpontjához közeledve fokozatosan vettek vissza várakozásaikból az elemzők.

A második negyedéves eredmények alapján továbbra is a JPMorgan az Egyesült Államok legnagyobb bankja, árbevétele és profitja is jelentősen felülmúlta a második helyezett Wells Fargóét. A dobogóért öldöklő küzdelem folyik, a Citigroup és a Bank of America szinte fej fej mellett áll a profitot tekintve. A számok összességében azt mutatják, hogy az amerikai pénzügyi szektor képviselői kiheverték a válságot, hiszen az érintett cégek mindegyike jelentősen javítani tudta jövedelmezőségét a múlt év hasonló időszakához képest. Szakemberek szerint azonban nem lehet felhőtlen a bankszektor öröme, mert az eredményjavulás nagyrészt a költségcsökkentések eredménye, nem pedig a hitelezés felfutása hozta a jó számokat. Erre utal a Bank of America példája, amely az utóbbi egy évben dolgozóinak hét százalékától, 18 300 embertől vált meg és bezárta fiókjainak öt százalékát. Az árbevétel ugyanis közel sem nőtt akkora mértékben, mint a profit: míg a nyereség 20−70 százalékkal ugrott meg tavalyhoz képest, a bevételek mindössze 3−14 százalékkal voltak magasabbak. A legfontosabb mutatók továbbra is romlanak, és az elemzők szerint az év vége előtt nem is várható pozitív fordulat például a jelzálog-hitelezésben.

Az is aggodalomra adhat okot, hogy jellemzően volatilis és egyszeri tételek okoztak profitnövekedést. Ilyen volt a rossz hitelekre képzett céltartalék visszaesése, illetve a befektetési banki tevékenység. Utóbbi üzletágnak kifejezetten jót tett a világ tőzsdéin tavasszal tapasztalt szárnyalás, vagyis nagyrészt a kedvező piaci környezet növelte számottevően a befektetések eredményét. A céltartalékolás csökkenését pedig főként az amerikai ingatlanárak emelkedése okozta.