Ismét jókora gyengüléssel zártak pénteken a főbb nyugat-európai tőzsdék a csütörtöki óriási esést követően, a páneurópai indexek fél évvel ezelőtti szintekre süllyedtek vissza. A befektetők továbbra is a globális gazdasági kilátások romlásától tartanak, elsősorban az amerikai monetáris politikában hamarosan várható szigorítás hatására. A hangulatot a Görögországból érkező hírek sem emelték az egekbe, ezek szerint lehetséges, hogy újabb segélycsomagot kell összeállítani az országnak. A görög kormánykoalíció legkisebb pártja visszahívhatja minisztereit a kormányból, miután a három párt vezetője továbbra sem tud megegyezni az állami rádió- és tévétársaság sorsáról. Vegyes képet mutattak a nap végén a nagyobb amerikai részvénypiacok is. A Dow és az S&P−500 index enyhén erősödött a roppant volatilis kereskedésben, ha egész heti teljesítményük összességében negatívra is sikeredett. A pénteki finom emelkedés egyik elsődleges oka az lehetett, hogy − például a The Wall Street Journal szerint − a befektetők korábban túlreagálhatták az amerikai központi bank szerda esti megnyilatkozását. A lap monetáris politikával foglalkozó blogjában Jon Hilsenrath azt írta, hogy a piacok túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítottak az amerikai monetáris mennyiségi enyhítés visszafogására tett utalásoknak és elhanyagolták az ezzel ellentétes jelzéseket. A szakíró szerint várhatóan még jó ideig alacsonyan maradhat az irányadó kamat az USA-ban. A nyugtalanságot azonban jelzi, hogy a tízéves államkötvény hozama 2,53 százalékra, majd kétéves csúcsra szökött föl a hét utolsó napján. A Goldman Sachs szerint mindemellett továbbra is érdemes a részvénypiacot venni a kötvényekkel szemben, a cég elemzői szerint a mostani szintekről még mintegy 10 százalékot emelkedhet az S&P−500, úgy 1750 pontig.
