Nem elég, hogy Japán egymaga olyan méretű eszközvásárlási programot folytat, mint a háromszor akkora Egyesült Államok, a befektetők mégis csalódottak voltak, hogy erre nem tesznek rá még egy lapáttal. De nem tettek jót a hangulatnak a legújabb törökországi zavargások, a németországi alkotmánybírósági meghallgatás keltette bizonytalanságok, valamint a világgazdaság növekedésének lassúsága miatti általános félelmek sem. A vevők tehát újra elpárologtak, és tovább folytatódott a néhány hete a világ részvénypiacain beindult korrekció; a páneurópai Stoxx Europe−600 1,2 százalékot esett, így az index már 6 százalékkal a május 22-ei csúcsa alatt zárt. A londoni FTSE−100 és a frankfurti DAX egyaránt egy százalékot esett, de Európa szélei felé haladva némileg erősödött az eladási hullám: a párizsi CAC−40 1,4, a milánói FTSE-Mib 1,6, a madridi IBEX−35 1,7, az athéni kompozit részvénykosár pedig 4,7 százalékkal került hétfői értéke alá. A görög index gyengeségét továbbra is a DEPA földgázcég privatizációja körüli érdektelenség okozta. Nagy volt az eladói nyomás a válsághírekre érzékeny és nagyon volatilis pénzügyi szektorban − a Deutsche Bank például két százalékot esett −, valamint a ciklikus szektorokban. Különösen a fémjegyzések esése miatt szenvedő nyersanyagtermelők körében voltak nagyok a részvényárfolyam-csökkenések. Egyetlen jelentősebb európai részvény okozott nagyobb örömet befektetőinek: a német chipgyártó Infineon egy felminősítés hatására emelkedett közel 4 százalékot. Az Atlanti-óceán túloldalán viszont már összeszedték magukat a vevők is: ugyan hasonló mínuszokban nyitottak a nagyobb részvényindexek, ám a kereskedés félidejére már visszajöttek nulla közelébe. Lapzártánk idején az S&P−500 0,2, a Dow Jones ipari átlaga 0,3, a Nasdaq pedig 0,1 százalékos mínuszban tartózkodott.
Kasnyik Márton