Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetközi kötvényrally végével számolnak a hazai piaci elemzők, akik szerint emiatt a mostaninál magasabb hozamszinteken fog bekövetkezni idehaza is az állampapír-piaci stabilizáció. Trendfordulóról ugyanakkor még korai lenne beszélni, már csak azért is, mert a világ nagy jegybankjainak az elmúlt másfél évben egy irányba állt monetáris politikájában szakítás jöhet, aminek hatására várhatóan különbözőek lesznek a piaci reakciók is az egyes kötvényosztályokban.
Legjobban az amerikai monetáris politika irányváltása körvonalazódik. A Fed esetleges szigorítása miatt emelkedő kötvényhozamok pedig határt szabhatnak a hazai alapkamat nagyobb mértékű csökkentésének − véli például Horváth István, a K&H Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, aki szerint az ECB ezzel szemben a ma publikálandó negyedéves előrejelzésében feltehetőleg tovább rontja a már most is negatívba hajló idei GDP-előrejelzését, miközben az inflációs kilátásokat is lefelé módosíthatja. Mindez arra utal, hogy további lazításnak van tere. Ezt erősíti, hogy az euróövezeti kötvényhozamok alacsonyan tartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagországok saját maguk finanszírozni tudják államadósságaikat.
Horváth szerint mindez azt jelenti, hogy az MNB két tűz közé kerül, és egyévnyi kamatvágás után hamarosan szünet jöhet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar kötvénypiacra az elmúlt másfél évben jellemző rally is véget ér − teszi hozzá.
Ezt támasztja alá a Société Générale stratégájának, Albert Edwardsnak a kötvénypiaci \"jégkorszakról\" szóló, ma már klasszikusnak számító tézise. Edwards a fejlett piacokat vizsgálva arra jutott, hogy hosszú távon − hiába a magas költségvetési hiánynak és a jegybanki pénzpumpának a veszélyes egyvelege − nem eszközárbuborék fenyeget, hanem a japán szindrómához hasonló, nulla szinten megrekedő növekedési és finanszírozási környezet, ami a hosszú távon lehűlő inflációs várakozásoknak lesz köszönhető. Vagyis a deflációs csapda esélye nagyobb, mint a monetáris ösztönzők által keltett inflációs veszélyé. Empirikusan ez a tézis védhető, hiszen az inflációkövető és a konvencionális kötvények közötti hozam-spread változatlanul nagyon szűk. Edwards elmélete ugyanakkor nem csak reálgazdasági szempontból nem megnyugtató, hanem azért sem, mert a lefagyott állampapír-piaci környezet mellett viszont kialakulhat eszközbuborék a vállalatikötvény-piacon, ahol viszont lehetnek olyan heves mozgások, hogy azok csődhullámot generáljanak például a bankszektorban − ahogy erre Japán megint csak jó példa.
A feltörekvő és benne a hazai piaci helyzet egyesek szerint inkább hasonlít a vállalatikötvény-környezetre, mint a japán állampapírpiacra. Más véleményen van viszont Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. piaci elemzője, aki szerint a globális hozamemelkedés, ami valóban leglátványosabban a hosszú oldali amerikai kötvényeket érintette (itt egy hónap alatt több mint 60 bázispontos emelkedés történt), nem befolyásolja az MNB politikáját. Bár − teszi hozzá − egyre közelítjük a kamatpálya alját. Egy intenzív kamatcsökkentési sorozat után vagyunk, hiszen kevesebb mint egy év alatt több mint 250 bázispontot ereszkedett a hazai alapráta, ami nagyban meghatározta az állampapír-piaci irányokat.
Keszeg azzal számol, hogy a rövid oldalon már vége a hozamereszkedésnek, a hosszú oldalon pedig − a külső környezet lassú változásával − beindul a stabilizáció. Mindez azt jelentheti, hogy szeptemberig a 10 éves magyar hozamok valahol 5,6 százalék fölött, míg az 5 évesek kicsivel 5 százalék fölött fognak lehorgonyozni.
Ez ugyanakkor nem trendforduló, inkább arról van szó, hogy az elmúlt évek látványos kötvénypiaci rallyját korrekció követi, amelynek hatására a nyári uborkaszezonban nő a hozamingadozások ereje, és majd ősszel, a nagyobb kereskedési volumenek idején alakulhat ki egy új hozamkockázati optimum. A magyar kötvényeseknek az európai hozamalakulás lesz iránymutató, ahol viszont nem vár további jegybanki lazítást Keszeg, sőt mint mondja, az ECB most kivárásra rendezkedik be, legfeljebb verbálisan fogja terelgetni a piacot. Ennek hatására pedig éppen a negatív betéti kamattal kapcsolatos várakozások kiárazódására lehet számítani, ami viszont fölfelé fogja tolni az eurókamatokat. A forintpiacon nyugalomra számít az elemző, szerinte 290-es szinten vagy akár még az alatt is stabilizálódhat a jegyzés.
Az általános fejlett piaci hozamemelkedés érinti Magyarországot is − mondja Gabler Gergely, az Equilor Zrt. szakértője, aki emiatt 6 százalékhoz közelítő hosszú hozamokat vár az őszre. Mint mondja, most minden a dollár erősödésének irányába mutat, ami miatt az euró nagy erősödésére nem érdemes fogadni. Az ECB ezért is teheti meg, hogy most kivár, és inkább csak verbális intervencióra kerülhet majd sor, ha mégis erősödni kezdene az euró.
Gabler is úgy látja, hogy a hazai kamatpálya végét kezdi árazni a piac, ami fölfelé nyomja a hozamokat. A határidős kamatlábak (FRA) féléves időtávon már inkább a 4 százalékhoz közeli kamatot árazzák, míg egy hónapja 3,5 százalék alatt is voltak kötések. Ennek némileg ellentmond, hogy például a Merrill Lynch egy friss elemzése szerint a kamatcsökkentési sorozat vége 2,5 százalékon lehet. Gabler szerint ez csak arra utal, hogy egyre vadabb szcenáriók lettek beárazva, viszont ezek most inkább ki fognak árazódni, aminek hatására a forint is erősödhet − hiszen a túlzott kamatcsökkentési várakozások miatt emelkedett meg május közepén az árfolyam.
A forintot erősíthetik a fundamentumok, így például az idén is várható robusztus folyó fizetési aktívum. Az eltérő piaci vélemények és hatások miatt volatilis árfolyammozgásra számít az Equilor szakértője, de mint mondja: valóban 290 forint környékén lehet a nemzetgazdaság számára is optimálisnak tekinthető kurzus. Ezen a szinten ugyanis 3 százalék alatti hiánnyal és nulla közeli növekedéssel (a legvalószínűbb idei forgatókönyvekkel) számolva szinten tartható az ország 79 százalékos adósságrátája, és nem kell attól tartani, hogy az alaptörvény adósságplafonnal kapcsolatos rendelkezése hatályba lépjen.
Napi grafikonok
