Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a devizahitelek végtörlesztése érintette 2011-et is, alapvetően 2012-t terhelte − emelte ki a múlt év értékelésében Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A csoporton belüli folyamatok az előző évekhez hasonlóan alakultak: nőtt a külföldi bankok részaránya az eredményben, ha a bankadót nem vesszük figyelembe, 41 százalékot, bankadóval együtt 51 százalékot tett ki a leányok eredmény-hozzájárulása. Átlagosan 2,6 százalékkal nőtt azon országok GDP-je, ahol az OTP jelen van. Az eszközök megtérülése még bankadóval is meghaladja a régiós versenytársakét, de számít a tőkeerő is, ez (14,7 százalékos Core Tier1) számottevően jobb a térség többi bankjáénál − hangsúlyozta Csányi. A csoport célja valamennyi leánybankjánál az, hogy a hitelállomány növelését saját forrásból biztosítsa.
Leánybanki erő
Az orosz piac dinamikusan növekszik, ahol az OTP-nek is helye van. Ennek érdekében elindítottak egy transzformációs projektet, amihez nagy reményeket fűz a menedzsment − mondta Csányi. Az orosz bank eredménye 47,2 milliárd forint lett. Ukrajnában viszont jelentősen csökkent az eredmény, 5 milliárdról 500 millióra. A fogyasztási hitelállomány 282 százalékkal nőtt, miután az orosz modellt kezdték bevezetni az országban. A két nagy vesztes a csoporton belül tavaly Montenegró és Szerbia volt, ezekben az országokban 4, illetve 5 milliárd forint veszteséggel zárult az év.
Romániában is 5,5 milliárdos veszteség keletkezett. Itt a hitel/betét arány csökkentése miatt jelentős betétgyűjtésre került sor, ami magasabb kamatot jelentett, mint a korábbi anyabanki finanszírozás. Romániában is jelentősen nőtt a fedezettség, ezek együtt okozták a veszteséget.
A bolgár bank viszont közel megduplázta eredményét (24,2 milliárd forint) stabil bevételi marzs mellett, miközben a fedezettsége is javult. Szlovákiában is felfutott a fogyasztási hitelezés.
Csányi szerint ezen a területen már komoly szaktudás halmozódott föl a banknál, a kisebb piaci súllyal bíró országokban jó modell lehet erre átállni.
Idei stratégia
Az eddigi modellen idén sem kell változtatni, ugyanis megfelelő tartalékokra és stabilitásra törekszik a bank. A fő cél, hogy biztonságos likviditással és megfelelő tőkeszinttel rendelkezzen a csoport. A tőkemegfelelést nem tervezik tovább növelni, hacsak külső szabályozók nem kényszerítik erre a bankot. Csányi Sándor szerint idén a költségszintek csökkentésére nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Organikus úton szeretne növekedni a csoport, de az akvizíciós lehetőségeket is keresik, bár egyelőre konkrét célpont nincs. Azt viszont elárulta, hogy akár Magyarországon is vehet bankot az OTP, ha megfelelő lehetőséget lát.
Nemcsak az osztalékemelésről, hanem részvény-visszavásárlásról is volt szó a közgyűlésen. Konkrét program még nincs, de a likviditási és tőkehelyzet is olyan, aminek ára van. Ezt a menedzsment már nem szeretné tovább növelni − mondta Csányi Sándor. Amikor arról kell dönteni, hogy osztalékot fizessen ki a bank, vagy részvényt vegyen vissza, akkor én az utóbbit preferálom, mert az a hosszabb távú befektetőket vonzza − tette hozzá.
MNB-program
Most először lett meghirdetve az a cél, hogy a reálgazdaság is épüljön be a monetáris gondolkodásba. Ez az ország érdeke − véli Csányi, aki szerint az MNB által bejelentett hitelprogram ezt a célt szolgálja. Az OTP mind a három pillérben részt kíván venni, sőt Csányi reméli, hogy az első pillér allokációjában figyelembe veszik, hogy korábban melyik bank milyen aktivitással élt a hitelezésben. Sőt, az első pillérből az OTP-re jutó összeggel megegyező keretet a bank a saját forrásából fogja a hitelprogram mellé tenni, szintén kedvezményes kamatozással.
Elemzők jellemzően a régiós versenytársakhoz képest alulértékeltnek szokták tekinteni az OTP árfolyamát. Ennek az egyik jó mutatója, hogy a bank saját tőkéje 20 százalékkal magasabb, mint piaci kapitalizációja. Ami az osztalékot illeti, a bank saját könyveiben levő részvényei után nem fizeti ki a javasolt és elfogadott papíronkénti 120 forintot. Ha figyelembe vesszük, hogy a saját részvényekre (nagyjából 4,1 millió darab) nem fizet osztalékot a bank, akkor a valós kifizetés magasabb lesz, mert a saját részvényekre jutó osztalékot szétosztják a többi tulajdonos között. A ténylegesen kifizetendő osztalék így nagyjából 122 forint lehet − erősítette meg az OTP lapunk kérdésére.
