Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kissé élénkült a japán export és csökkent a külkereskedelmi hiány márciusban, ami jó pár elemzőt máris arra a következtetésre juttatott, hogy Abe Sinzo miniszterelnök totális költségvetési és jegybanki élénkítésre épülő gazdaságpolitikája sikerének első bizonyítékát látjuk. A tegnap közzétett számok szerint 362,4 milliárd jenre (3,7 milliárd dollár) esett a januárban még másfél ezer milliárd jen feletti külkereskedelmi hiány, miközben az elemzők 430 milliárd jenre számítottak. Utoljára tíz hónappal ezelőtt járt pozitívban a szigetország külkereskedelmi egyenlege, azóta viszont ez a legjobb eredmény. A fő japán feldolgozóipari konjunktúraindex, a Tankan ugyan már hosszú ideje javulást mutat, de a reálgazdasági adatokban ez eddig nem tükröződött vissza, amit sokan nagy csalódásnak tartottak. A kivitel most végre éves alapon 1,1 százalékkal, 6,27 ezer milliárd jenre javult (63,9 milliárd dollár), míg az import 5,5 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz képest.
Napi grafikonok
A kedvező fejlemények mögött nem nehéz a brutális gyengülésen átesett jen hatását felfedezni, ami az exportot olcsóbbá, az importot pedig drágábbá tette − a japán fizetőeszköz tavaly november óta közel 20 százalékot zuhant. Abe teljes gazdaságpolitikai letámadásában a versenyképesség árfolyamhatáson keresztüli javítása az egyik központi elem, ami egyben összefügg a másik fő céllal, az országot húsz éve stagnálásban tartó defláció megszüntetésével. Az árfolyamhatásnak azonban van egy kedvezőtlen oldala is: az erőforrásszegény ország sokat veszít a kőolajimporton. Ez jenben számolva 7 százalékkal, a cseppfolyós földgáz importja pedig közel 9 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Elemzők szerint egyelőre arra sem utal sok minden, hogy akár a jelenlegi jenárfolyam mellett is a korábban megszokott szintekre térjen vissza a japán kivitel, arra viszont elég lehet, hogy a finanszírozhatóság miatt fontos folyó fizetési mérleg pozitívba lendüljön.
A japán külkereskedelem egyébként komoly geopolitikai kihívásokkal is szembesül: a Szenkaku-szigetekkel kapcsolatos parttalan vita miatt Kína egy sor kereskedelmi akadályt gördített Japán elé, így az egy évvel korábbihoz képest 2,5 százalékkal esett a Kínába irányuló japán export. Az adósságválságot követő megszorítási roham miatt megcsappant keresletű európai országokban 4,7 százalékkal csökkent a kivitt japán áruk értéke. Az Egyesült Államokba ezzel szemben 7 százalékkal nagyobb értékben exportáltak a japánok, amivel az USA visszavette a vezetést Japán exportpiacai között − ha azonban az amerikai cégek érezhetően piacot vesztenek, annak súlyos kereskedelempolitikai következményei lesznek.
Reuters
