Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) februárra vonatkozó adatai szerint éves összehasonlításban 0,9 százalékkal kevesebb hitelt helyeztek ki az eurózóna bankjai a magánszektorba; januárban éppen ekkora volt az éves visszaesés. Az európai jegybank szerint nem a pénzintézetek szűkös finanszírozási helyzete van a háttérben, hanem a hitelkeresleti oldallal van gond: továbbra is borzalmasak a reálgazdaság növekedési kilátásai, ezért csak óvatosan mernek beruházni a valutablokk vállalatai. Ebből a szempontból némi pozitív meglepetést is hozott az ECB jelentése, ugyanis a nem pénzügyi vállalatok 2 milliárd euróval több forráshoz jutottak a bankoktól. Januárban még 8 milliárd, decemberben pedig 16 milliárd euró volt a mínusz, de elemzők szerint mégis meg kell becsülni, hogy tavaly július óta először nőtt a vállalatok hitelfelvétele. A háztartások esetében nem változott az eurózóna-szintű hitelkihelyezés havi alapon, ám feltehetőleg az egész valutablokkra vonatkozó szám nagy különbségeket rejt a periféria és a magországok között.
Eközben az eurózóna hitelpiacai feldarabolódásának folyamata sem állt meg − miközben az ECB beavatkozásainak köszönhetően a valutaövezet hivatalosan nem esett szét, valójában a déli országokban sokkal drágábban vonnak be forrást a cégek, mint az északiakban. Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Szlovéniában hosszú hónapok, esetenként évek óta csökken a kihelyezett hitelmennyiség, ami a legnagyobb részben a magországoknál magasabb ottani kamatok eredménye. A Goldman Sachs kamatlábdivergencia-indikátora − amely a különböző európai hitelpiaci kamatlábak átlagos különbségét próbálja egy számban összefoglalni − januárban történelmi rekordra, 3,7 százalékra emelkedett, pedig 2012 közepén még úgy tűnt, hogy Mario Draghi londoni szavainak hatására végre csökkenő pályára kerül. Az európai adósságválság hajnalán, 2010 januárjában még a nulla környékén járt ez a mutató, akkoriban még valóban egységes valutablokkról lehetett beszélni. Az átlagosan négy százalékpontot közelítő hitelfelár nehezen leküzdhető versenyhátrányba hozza az egyébként is meggyengült pénzügyi rendszerük miatt szenvedő déli országokat.
