Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB összesített adatai szerint az államháztartás tavaly folyamatos eladóként volt jelen a részvénypiacon, összesen 42 milliárd forint értékű papírtól vált meg Leginkább a Richtertől szabadult a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a manyup-államosítás során hozzá került 5 százaléknyi pakettől az év során szép lassan teljesen megszabadult a portfóliókezelő. (Természetesen a kötvényfedezetet jelentő 25 százaléknyi gyógyszerpapírt továbbra is megtartotta az MNV.) A kiszórt papírok először külföldiekhez kerültek, akik részesedése a nagyobbik tőzsdei gyógyszergyárban az egy évvel korábbi, átlagosan 61 százalék körüli szintről 68 százalék közelébe emelkedett. A nem rezidens befektetők az év vége felé az MSCI-átsúlyozás következtében valamivel több mint 2 százalékkal csökkentették részesedésüket, az általuk eladott papírokat nagyobb részben magyar magánszemélyek, kisebb részben hazai intézmények vették meg. A háztartások az év végén a cég valamivel több mint 4 százalékát birtokolták. A magyar intézmények viszont mintha egyáltalán nem érdeklődnének a Richter iránt, a 2011 elején még 10 százalék feletti részesedésük tavaly az idő legnagyobb részében 3 százalék alatt maradt − derül ki a társaság gyorsjelentéséből.
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
Az OTP-ben ezzel némileg ellentétes folyamatok zajlottak, a bankpapír eladói között inkább külföldieket találni, miközben az állami tulajdonrész és a magánszemélyek befolyása növekedett. (A bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében kiugróan magas, 18 százaléknyi \"egyéb\" részvényes szerepel. Ilyen óriási, nem azonosított arányra még nem volt példa a bank történetében − ennek okára nem sikerült fényt derítenünk). A nem rezidensek már évek óta a bankpapír piacának eladói oldalán vannak többen, 2011-ben még 67,4 százalék volt részesedésük éves átlaga, ami tavaly 61,8 százalékra csökkent, s az is előfordult, hogy 60 százalék alá esett részvényeik száma. (A válság előtt még a bank több mint 84 százaléka volt külföldi kézben.) A magyar magánszemélyek eközben inkább vevőként jelennek meg a piacon, tavalyi átlagos részesedésük 11,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 9,2 százalékról. Különösen szembetűnő a változás, ha a tavalyi második negyedévi 13,7 százalékos adatot hasonlítjuk össze a 2006 végi 1,2 százalékkal. A hazai intézmények befolyása eközben csak annyival változott, amennyi a manyup-államosítás során az államhoz került. A központi kormányzat a tavalyi második negyedév óta mintegy 5 százaléknyi részvény felett rendelkezik, részvényeiből mindössze egytized százaléknyit adott el, sőt OTP-papírra váltható Opus-kötvényt még vásárolt is az év végén, amivel befolyása 5,2 százalékra emelkedett − azaz mintha a kormányzat jobban bízna az OTP-befektetésében, mint a Richterben.
Napi grafikonok
A Mol tulajdonosi struktúrája jóval merevebb, abban tavaly alig volt számottevő mozgás. A nem nevesített külföldi intézmények aránya 26 százalék környékén stagnált, a magyar intézmények részesedése két százalék alá esett, miközben a háztartások stabilan a cég 2,6 százalékát birtokolták.
