Juthat-e a Richter sorsára a Mol?

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Úgy tűnik, valóban inkább intézményi befektetők szívták fel azt az 1 millió 675 ezer darab Mol-részvényt, amelyet február elején értékesített a Dana Gas a budapesti értéktőzsdén, legalábbis erre utal a nyitott határidős kötésállomány alakulása. A múlt hét végén 2940 kontraktusnyi, azaz 147 ezer darab Mol-részvénynek megfelelő mennyiségű határidős pozíció volt nyitva a BÉT-en, míg a tranzakciót megelőzően 27 ezer darabbal kevesebb; ez az adat egyébként alig különbözött a december elején mért állapottól. Tehát az eladott mennyiség igen kicsi hányada landolt pozícióit a határidős piacon finanszírozó befektetőnél (feltételezve, hogy a megnyílt pozíciók ilyen konstrukciót takarnak). Emlékezetes, hogy a Richter-részvények múlt őszi eladásakor nagyjából 130 ezer darabbal nőtt a Richter-részvények határidős kötésállománya, azóta vélhetően pont ezek a pozíciók azok, amelyek jelentős gátként tornyosulhatnak a gyógyszeripari részvény potenciális árfolyam-emelkedése előtt.

Tavaly december eleje óta egyébként a BUX index emelkedésével párhuzamosan jelentősen megnőtt a nyitott részvényhatáridős kötésállomány, s azok árfolyamértéke egyaránt. Míg akkor összesen 26,3 milliárd forint értékben voltak nyitva ilyen pozíciók a befektetők körében, addig ez a szám mostanra 31 milliárd forint fölé emelkedett. A növekmény döntő részben természetesen az OTP részvényeinek köszönhető. Az azóta bekövetkezett 15 százalékos árfolyam-emelkedéssel párhuzamosan több, mint 600 ezer OTP-részvénynek megfelelő pozíció nyílt, ami közel 20 százalékos bővülést jelent. Így mostanra a nyitott pozíciók árfolyamértéke meghaladta a 18,5 milliárd forintot − december elején még csak 13,37 milliárd forint volt ez az összeg. Arányaiban jelentős növekedés volt még tapasztalható ebben az időszakban a Magyar Telekomnál, 3776-ról 4335 kontraktusra nőtt a kötésállomány.

Amint az várható volt, a Lazarus részvényeinek értékesítése nyomán drasztikusan csökkent a PanErgy-részvényekre nyitott kötésállomány nagysága. December elején még egymillió darab PannErgy-részvényre volt ilyen pozíció a BÉT határidős piacán, ez a szám mára 280 ezer darabra apadt, miközben az árfolyam időlegesen feleződött is a december eleji szinthez képest. A PannErgy ezzel már a sokadik olyan cég a BÉT-en jegyzett társaságok közül, amelynek az alaptőkéjéhez képest igen magas a nyitott határidős pozíciók aránya, a tulajdonosok egy része sokszor így finanszírozza hitelből a cégben meglévő részesedését. Ez a nagy tőkeáttételű finanszírozási forma persze hatalmas nyereséget hozhat, ha jó idők járnak a tőzsdén és szárnyal a részvények árfolyama, azonban sérülékennyé is teszi az adott részvény árfolyamát: ha nem megy a piac, akkor az ilyen konstrukciók gyakran végződhetnek lavinaszerű eladásokkal is. Jó példa volt erre az elmúlt években az EstMédia- vagy akár az E-Star-részvények mozgása is, ahol a határidős pozíciók leépülését szintén drasztikus árfolyamesés követte.

Azt, hogy az ilyen típusú finanszírozás visszaszorulóban van a magyar piacon, jól mutatja, hogy tavaly év elején még öt olyan társaság volt a BÉT-en, amelynek jegyzett tőkéjéhez képest a nyitott kötésállomány nagysága meghaladta a 2 százalékot. Mára viszont ez a szám egyre csökkent, a Synergon áll jelenleg a finanszírozási dobogó tetején. A cégnél ez az arányszám megközelíti a 4,7 százalékot.