A hazai állampapírpiac sokkal kevésbé reagál érzékenyen az egyes nyilatkozatokra az eurózóna-beli vagy a hazai hírekre, mint a forint árfolyama. Míg utóbbi − szorosan követve a nemzetközi hangulat sűrű változását − szinte minden hírre, nyilatkozatra, ha nem is komoly mértékben, de megrezdül, az állampapírok piaca mintha immúnis lenne már a szavakra. Persze nyilván a konkrét történések itt is mozgásokat indukálnának, ezeknek azonban egyelőre többnyire még híján vagyunk.
Az EU/IMF-megállapodás kérdésében a nyilatkozatokból szinte hétről hétre más olvasható ki: egyszer úgy tűnik, simának ígérkezik az ügy, máskor meg úgy, hogy szinte lehetetlen lesz tető alá hozni, s az sem biztos, hogy tulajdonképpen hitelre van-e szükségünk vagy pedig csak egy védőhálóra. A piacok azonban már kevéssé figyelnek oda minderre, s alapvetően makacsul bíznak abban, lesz megállapodás, mivel nincs más alternatíva. A kommunikációs fordulatokat tehát a tárgyalások részének, az alkupozíció javítására tett kísérleteknek tekintik. Itt is maradnak azonban nyitott kérdések, leginkább a megállapodás tartalmára vonatkozóan. Állampapír-piaci szempontból az államadósság újrafinanszírozhatóságának biztonsága a legfontosabb, így a kulcskérdés a megállapodás léte, hiszen ez nagy valószínűséggel eloszlatná az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Az aukciókon nagy a kereslet, de a vevők mégis mértéktartóak, így ez nem igazán nyomja le a hozamokat.
Napi grafikonok
Nagyobb bizonytalanság mutatkozik a kamatpályán. A legutóbbi, kamatcsökkentést hozó döntés az MNB monetáris tanácsában nagy megosztottság mellett született, ami bizonytalanná teszi a jövőre vonatkozó esélylatolgatást. Tipikus kétesélyes dolog tehát, lesz-e megint kamatcsökkentés, vagy pedig a jelzésértékűen csökkentett kamat egy darabig szinten marad. Ez függ az EU-IMF-megállapodás ügyétől is: amíg ez meg nem születik, talán valószínűbb a tartás, ám ennek időpontja bizonytalan. Az sem biztos, hogy vajon a csökkentéspártiak mennyire akarják folytatni a kamatvágást, különös tekintettel arra, hogy a múltkori kísérlet azt mutatta, hogy a forintárfolyam igen érzékenyen reagál. Az állampapírhozamokból ha bizonytalanul is, de az olvasható ki, hogy a piac ad esélyt egy újabb közeljövőbeli kamatcsökkentésnek. Erre nézve a legrövidebb papírok, kiváltképp a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamalakulásából vonhatnánk le következtetéseket. A múlt heti aukciós eredményt az előzővel összevetve azt látjuk, az átlaghozam nőtt (most 6,71 százalék lett), a maximum viszont csökkent, az értékek pedig az alapkamat szintje alatt vannak, igaz, csak hajszállal − nem vagyunk tehát sokkal okosabbak. Mindez jól mutatja a bizonytalanságot, bár ennek csökkenését jelzi az átlag és a maximum közeledése. Az egyéves papírból 6,7 százalékos átlaghozam mellett mennyiséget tudott emelni a kibocsátó. A hozamok változatlanul a hozamgörbe hosszú végén tetőznek, 7,35 százalék környékén.
