Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Hedge Fund Reserach összeállításában készült múlt heti elemzés (Napi Gazdaság, 2012. június 21.) szerint amennyiben további mentőakciókra lesz szükség Európában, akkor a kockázati árazásban valamennyi eurózónatag, tehát még Németország is érintett lesz. Emiatt készül egyre több hedge fund a bundok shortolására, és jó pár nagyobb kötvényalap − mint az Allianz, a Pimco vagy a Blackrock − is óvatosabban fektet a német kötvényekbe. A bundok eddig csak azért állták jól a sarat a válságban a szkeptikusabb piaci szereplők szerint, mivel erős volt a menedék szerepük − ám a strukturális problémák itt is jelentkezhetnek. Németországnak sincs saját devizája, így az árfolyam változtatásával nem tudja támogatni az egyszerre zajló magán- és állami adósságkiigazítást. Idén és jövőre a német adósság megújításának mértéke a GDP 10-11 százalékát éri el, miközben a szuverén adósság struktúrán belül jelentős − több mint 50 százalékos − a külföldiek tulajdonhányada.
A kötvénypiaci szakértők − például George Magnus, az UBS vezető elemzője − szerint mindez azért lehet érdekes, mert a piacon időről időre felmerülő bundshort-ötleteléskor szinte mindig felmerül a párhuzam a japánkötvény-shorttal; ez utóbbit egyes befektetők évtizedek óta próbálják sikertelenül stratégiájuk részévé tenni. Az összehasonlítás részben jogos, mindkét ország hagyományosan nagy folyó fizetési többlettel rendelkezik, a bankszektor alkalmazkodása is hasonló körülmények között zajlik, ráadásul mindkét ország tőkeexportőr.
Reuters
Ám számottevő különbségek is vannak, például a japán adósságtulajdonosok töredéke (8 százaléka) külföldi, és Japánnak van saját devizája és független monetáris politikája. Igaz, a szigetország finanszírozási kényszere sokkal nagyobb a németnél, itt például a következő másfél évben a GDP közel 60 százalékának megfelelő adósságot kell megújítani, mivel a bruttó államadósság is háromszorosa a németnek. Elemzők szerint nem véletlenül nem jött be eddig a jenshort, és ha strukturális oldalról nézzük, akkor a bund esetében sem várható fordulat, ugyanis a tőkét éppen a biztonsági eszközök menedékszerepe vonzza.
A piaci szereplők egy jelentős része azonban nem így látja, szerintük félre vannak árazva a német kötvények, mivel a rekordalacsony árat bár valóban a menedékszerep okozza, a kockázatok árazásában viszont nem tükröződik vissza, hogy a német államot is terheli az eurózóna válsága. Van olyan elemző, aki szerint a német újraegyesítéskor tapasztalt árfolyamesésre kell számítani, ha fokozódik az eurózóna pénzügyi integrációja. Akkor a bundhozamok 9 százalék fölött is jártak, amit az új tartományok kockázati beárazása hajtott fel. Néhány befektető szerint ezért biztonsági okokból érdemesebb francia kötvényeket venni, mivel az ország gazdasági fundamentumai nem annyival rosszabbak, mint amennyivel magasabb hozamot biztosítanak.
Az elmúlt napokban érződött is, hogy az EU-csúcs előtt keresi a helyét a pénz: bár a spanyol és az olasz hozamok továbbra is menetelnek fölfelé, a biztonságos német, valamint holland és brit hozamszint érezhetően elmozdult a június eleji mélyből. A tízéves bund a hónap első napján 1,13 százalékig esett, jelenleg 1,46 százalék közelében várja az uniós találkozót, míg a 12 hónapos lejáraton 0,02 százalék alatt maradt a görbe. Eközben a francia rövid oldali hozamgörbe közelíteni kezdte a németet, gyakorlatilag itt is nulla közelébe esett a hozamszint.
