A márciusi inflációs adat megegyezett a várakozásokkal, a februári 5,9 helyett 5,5-re csökkent év/év alapon, de ez nem volt különösebb befolyással a forint árfolyamára − véli Karsai Péter, a Commerzbank devizakereskedője. Az euróval szembeni árfolyam maradt a 297−299 környéki szinteken, miután már kedden lendületet vett a forint gyengülése − ennek tudható be, hogy a héten az euróval szemben a 299,40-es, a román lejjel szemben a 68,30-as, míg a cseh koronával szemben ismét a 12 feletti szintet érintette az árfolyam. Ez az utóbbi két devizapárban két és fél hónapos mélypontot jelentett a forint szempontjából. A zloty esetében nincs komolyabb elmozdulás, a kurzus az áprilisi 71-es átlagérték körül mozog.
A forint gyengülésében az EU/IMF-szerződéssel kapcsolatos, már öt hónapja tartó huzavona játssza a főszerepet − teszi hozzá Karsai. Nagyon vékony jégen táncolunk ez ügyben − véli Kolba Miklós, az ING devizapiaci üzletágának vezetője is, aki szerint az inflációs adat egyáltalán nem volt befolyással az árfolyamra. Annál inkább súlyos következménye lesz annak a halogató taktikának, amit a kormány jelenleg folytat. Kolba szerint ugyanis egyáltalán nem akarunk megállapodni az IMF-fel, márpedig a \"mi tárgyalni akarunk\" típusú nyilatkozatokkal csak kétszer-háromszor lehet megnyugtatni a kedélyeket. Jól látszik, hogy a forint sávja egyre feljebb csúszik, és így hosszabb távon nem is lehet kérdéses, hogy újra 300 forint fölé emelkedhet az árfolyam. Ha rosszabbra fordul a hangulat a világban, és emiatt leértékelik a régiót, akkor a magyar deviza fogja vezetni a sort az értékvesztésben − teszi hozzá Kolba. (A hosszabb távú prognózisokról lásd írásunkat a 9. oldalon.)
