Bár a világgazdaság következő öt éve nem lesz sikersztori, a befektetői félelem és mohóság harcában az utóbbi fog felülkerekedni, ez pedig a befektetőket a kockázatos instrumentumok felé fogja fordítani az évi 2−4 százalékos reálveszteséget jelentő nulla kamat miatt − prognosztizálta Szabó László, a Concorde Alapkezelő igazgatóságának elnöke a Napi Gazdaság első befektetői konferenciáján. Ugyan az indexek csúcsközelben járnak, ez a folyamat még nem indult meg, a részvénypiacokból még mindig a rossz kilátású kötvénypiacokba áramlik a pénz. Szabó szerint jöhetnek majd persze piaci korrekciók, amikor a félelem lesz erősebb a mohóságnál, ám ezeket az eséseket érdemes lesz megvenni.
A nulla körüli globális kamatkörnyezet közepette a forinttal 7−9 százalék érhető el − hívta fel a figyelmet Fellegi Tamás, a Bárki lehet tőzsdés című könyv szerzője. Ha a magyar állam mást nem is tesz, a magas kamattal járó pilótajátékot tovább játszhatja, aminek két kimenetele lehet hosszabb távon: erodálódhatnak a kamatok vagy görög típusú csőd üthet be. Rövid távon utóbbi forgatókönyvtől nem tart Fellegi, így javaslata szerint aki a következő 1−3 évben nyugodtan akar aludni, tartson magyar állampapírt. Az éberség persze fontos, hogy ha mégis beüt a krach, idejében ki lehessen szállni ezekből az instrumentumokból is − tette hozzá. Aki optimista és arra számít, hogy végül normalizálódik az ország helyzete, azaz cseh vagy lengyel szintre süllyed a kamat, az megkockáztathat hosszabb távú állampapírt is, mert akkor végül árfolyamnyereségre is szert tehet. Mindemellett érdemes vadászni a 8-9 százalékos banki betétakciókra is, de fontos az apróbetűs rész tüzetes átolvasása.
Ami a tőzsdét illeti, Fellegi szerint a vezető hazai részvényeket a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság és a különadók jelentette bizonytalanság is sújtja. Ez a Richterre ugyan kevésbé vonatkozik, ám ez nem jelenti azt, hogy a gyógyszerpapír különösen jó lehetőséget kínálna.
Ami a külföldi részvénypiacokat illeti, alapvetően a két tőzsdeindexre, a DAX-ra és az S&P−500-ra kell figyelni Fellegi szerint. Amint beáll egy olyan új egyensúly, ahol már nem lesz kezelhetetlen az államadósság, beindulhat az újabb növekedés a gazdaságban, ami egy tőzsdei hosszú távú emelkedő trendben is megjelenhet.
Fellegi azt jósolja, hogy 2017−2020 táján új tetőkhöz érhetnek a tőzsdék, amit tízéves folyamatos emelkedés követhet, amelynek során az indexek értéke többszöröződhet. Bár most nem merne részvényvásárlásra buzdítani, Fellegi szerint ha azt látjuk, hogy a legnagyobb tőzsdeindexek új csúcsra érnek és ott legalább fél évet el tudnak tölteni, megkockáztatható, hogy új növekedés kezdetének vagyunk tanúi, ahol érdemes lehet a legjobb papírokból, indextermékekből bevásárolni.
Összehasonlítva a régiós országok államkötvényhozamait, az látszik, hogy nagyon magas árat fizetünk azért, mert az ország és az állam el van adósodva és helytelen makrogazdasági politikát folytattunk − fogalmazott Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Szerinte a 8-9 százalékos jelenlegi magyarországi hozamkörnyezet megfelelően tükrözi a kockázatokat, ám elképzelhető, hogy az állampapír-befektetésre a közeljövőben lesz a jelenleginél kedvezőbb beszállási pont is, de a kisbefektetőknek ajánlható az inflációhoz indexált kötvény, ami 4-5 százalékos reálhozamot ígér a következő pár évre. János Zsolt, az AWD Magyarország vezérigazgatója (képünkön) szerint tipikus befektetői hiba, hogy mindenki a \"tuti trendet\" akarja felfedezni, miközben amikor elméletben a legjobb volna befektetni − azaz a piaci zuhanások idején −, mindenki menekül, vagyis nem képesek az anticiklikus magatartásra. A szakember emellett azt is jellemző befektetői hibának tartotta, hogy nincs megfelelően diverzifikálva a portfólió.
