Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Apple júniusban kezdődő negyedik pénzügyi negyedévétől részvényenként 2,65 dolláros osztalékot kezd fizetni háromhavonta, 2013-tól pedig 10 milliárd dollár értékben vásárolja vissza saját részvényeit − jelentette be tegnap Tim Cook, a társaság vezérigazgatója. Előbbire 1995 óta nem volt példa, és bár összességében az egyik legnagyobb amerikai osztalékfizető lesz a cég, azt aligha lehetne állítani, hogy túlságosan nagylelkű lenne befektetőivel. Az osztalékhozam a jelenlegi árfolyam alapján ugyanis mindössze 1,8 százalék. Ez ugyan felülmúlja az IBM 1,5 százalékos osztalékhozamát, de még az S&P−500-ban szereplő vállalatok 2,4 százalékos átlagos értékétől is elmarad, alulmúlja továbbá az elemzők 2-3 százalékos várakozását. A jövőre induló részvény-visszavásárlási program a tervek szerint három évig tartana, és a célja a vállalat alkalmazottjainak juttatott részvényopciók árfolyamhígító hatásának ellensúlyozása lesz (ennek fényében meglepő, hogy a részvényopciókkal előszeretettel élő cégnél eddig nem volt ilyen program).
A tőke részvényesek zsebeibe való visszajuttatása egyáltalán nem érkezett váratlanul, és a legtöbb elemző szerint éppen az erre történő spekuláció hajtotta fel rekordmagasságba, egy rövid időre hatszáz dollár fölé is az Apple kurzusát. Míg a vállalat ősszel elhunyt − egyesek által vizionáriusnak kikiáltott − vezérigazgatója, Steve Jobs elvi okokból elzárkózott az osztalékfizetéstől, addig utódja, Tim Cook többször kijelentette, hogy a cég nem tud mit kezdeni a hatalmas halom készpénzzel. Az előző negyedév végén 98 milliárd dolláros állomány szerepelt az Apple mérlegében, és ez − az erős iPhone 4S és az új iPad eladásainak köszönhetően − azóta már minden bizonnyal átlépte a százmilliárd dolláros határt.
A tegnap bejelentett tervek szerint összesen 45 milliárd dollárt adnának vissza a tulajdonosoknak, ám ennek ellenére azzal számolnak, hogy tartják az esetlegesen akvizíciókra is fordítható jelenlegi készpénzállományt. Csak a tavalyi utolsó negyedben 16 milliárd dollárt tett hozzá az Apple tartalékaihoz, ennek tartása esetén a 12 negyedév alatt kifizetendő 45 milliárd dollár azt jelentené, hogy így is nőni fog a készpénzállomány. Hiába lesz tehát osztalékpapír az Apple-ből, alapvetően továbbra sem változik meg a helyzet, bőven terjeszkedhetne is a cég, akár legnagyobb piaci riválisainak felvásárlásával. Az effajta pénzköltéstől azonban továbbra is érezhetően óvakodik a cég, az eddigi legnagyobb akvizíció az izraeli Anobit memóriagyártó tavalyi, 390 millió dolláros felvásárlása volt.
A hiperbolikus árfolyam-emelkedés láttán egyes megfigyelők által már-már buborékként elkönyvelt Apple részvényárfolyamának jövője tegnap sem dőlt el. A cég jegyzése lapzártánk idején 2,2 százalékos emelkedésben, 598,5 dollárnál járt, ami elemzők szerint arra utal, hogy február vége óta nagyjából beárazódott az osztalék jelentette támasz a papírok árfolyamába. A még most is Apple-vásárlás mellett érvelő elemzők leggyakrabban a vállalat P/E mutatóját hozzák fel: 2008 elején még 43-nál járt ez a mutató, ami egy évvel később 11,3-ra esett, 2010 nagy részét 20 környékén töltötte, majd − a tavaly augusztusi árfolyamesés után − ismét 11,5 körülire esett. A jelenlegi 17-es P/E mutató mindenesetre nem utal arra, hogy iszonyatosan drága lenne az Apple. Annak ellenére sem, hogy sokan megkérdőjelezik a magas árfolyam megalapozottságát − ez persze jelentősen megváltozhat egy, a legutóbbinál kevésbé fantasztikus pénzügyi negyedév után. Addig is azonban az Apple mellett szól, hogy most, az osztalékfizetés bejelentése után új típusú befektetők, az osztalékpapírokra kihegyezett alapok és befektetők előtt is megnyílik az Apple-vásárlás lehetősége, ami tovább erősítheti az árfolyamot.
A kaliforniai tech-óriás elárulta azt is, hogy készpénzállományának mekkora része van az Egyesült Államokon kívül. Az Apple árbevétele regionális megoszlásának ismeretében nem meglepő, hogy a pénz közel kétharmada, 64 milliárd dollár van külföldön, ahol az befolyt a céghez. Az osztalékfizetésre viszont az USA-ban őrzött forrásokat fogják felhasználni, és még csak most kezdtek tárgyalásokat a külföldi pénz hazaáramoltatásáról (az Apple az erre vonatkozó adószabályozás megváltoztatását szeretné elérni az amerikai hatóságoknál) − devizapiaci hatást tehát egyelőre nem várnak az elemzők a nagy mennyiségű pénz patriálásából.
