Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gigantikus februári kínai külkereskedelmi hiány, a hivatalossá vált görög csőd, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankjának borús hangulatú negyedéves jelentése mind a globális gazdasági növekedés, mind a pénzügyi rendszer ereje szempontjából elbizonytalanította a befektetőket. Ezzel együtt inkább az iránytalanság, mint a markánsabb esés jellemezte a piacokat a hét első napján. Bár a három vezető európai tőzsdeindex minimális pluszban végzett − a londoni FTSE−100 és a párizsi CAC−40 kevesebb mint 0,1 százalékos, a frankfurti DAX pedig 0,3 százalékos erősödésre volt képes −, a páneurópai Stoxx 600 már 0,2 százalékos esést mutatott. Az újabb borzalmas kínai makroadat leginkább az árupiacokat, és így a Londonban kereskedett bányavállalatokat érintette rosszul, a Vedanta Resources 3,7 százalékot, a Rio Tinto pedig 1,7 százalékot vesztett értékéből. Az olajvállalatok is estek − a Royal Dutch Shell például 0,7 százalékot −, akárcsak az autógyártók, amelyek között a profitvárakozását megerősítő Volkswagen 1,1 százalékos árfolyamesése lehet érdekes (a BMW ezzel szemben kismértékű emelkedésre volt képes). Párizsban a Veolia pedig egy felminősítés hatására tudott 1,7 százalékot emelkedni, míg a londoni indexet a Vodafone erősödése támogatta. Az európai bankszektor ellentétesen mozgott, a francia és a brit bankok ugyanis jelentősebb mínuszokkal zárták a napot, a Deutsche Bank viszont 0,7 százalékot erősödött. Az amerikai piacok is egy helyben toporogtak az előző néhány kereskedési nap rallyja után, a nyitás ugyanis vegyes volt: a Dow 0,2 százalékos erősödéssel, az S&P−500 és a Nasdaq viszont kisebb gyengüléssel kezdte a napot, és bár lapzártánkig némileg emelkedtek az indexek, az irány nem tűnt markánsnak.
