Eléggé langyos volt az állampapírpiac a múlt héten, a hozamok viszonylag keveset változtak, nem alakult ki határozott trend. Ennek egyik oka az lehet, hogy nem igazán vannak határozott elképzeléseik a befektetőknek a kamatpályát illetően. Leginkább a tartás látszik logikusnak, csökkenteni talán merészség lenne, emelni viszont indokolatlan, hiszen a forint most viszonylag erős, márpedig az emeléseket a tapasztalatok szerint többnyire árfolyamkényszer szokta szülni, még ha nem is ez áll a hivatalos közleményekben. A komolyabb mozgások másik oka lehet, hogy a piac nem tulajdonít különösebb jelentőséget az aktuális híreknek. Aggodalomkeltő lehetne például az a nemrég felröppent, ám egyesek által cáfolt értesülés, hogy az államnak a Malév leállása miatt igen komoly fizetési kötelezettsége keletkezik a repülőtér tulajdonosai felé a hajdani privatizációs szerződés alapján. Ha van ilyen és valóban ezermilliárd forintra is rúghat, az olyan mértékben megterhelné a költségvetést, hogy komoly állampapír-piaci kihatással járna. Fölöttébb aggasztó önmagában véve már az is, hogy egy ilyen egyszerű ténybeli kérdésben nincs egyértelmű, megbízható információ, ehelyett politikusok vitatkoznak arról, hogy \"szerintük\" mi van és mi nincs a szerződésben.
Bár drasztikus hozamváltozást nem okozott, intő jelnek tekinthető, hogy a kötvényaukciókon döcögős volt az értékesítés a csekély mennyiségű ajánlat miatt. A három kötvénysorozat egyikéből sem került sor nem kompetitív értékesítésre, igaz, az egyikből − az ötévesből − meg se hirdettek ilyet, miután az aukción mennyiséget kellett csökkenteni, hiszen kevesebb volt az ajánlat, mint az eredetileg értékesíteni tervezett mennyiség. A tízéves sorozatból viszont emelés történt az aukción. A hároméves papír átlaghozama 8,22 százalék volt, az öt- és tízévesé pedig egyaránt 8,3 százalék.
A kizárólag magánszemélyek által vásárolható 2015/J sorozatú prémium államkötvény jövő januárig érvényes 9,3 százalékos indulókamata egyértelműen ráver az intézmények által vásárolható állampapírok hozamszintjére. A papír a múlt héten még kapható volt az egyedüli forgalmazó Magyar Államkincstár hálózatában, kérdéses, e héten is így lesz-e. Az eredetileg 50 milliárdra tervezett kibocsátási mennyiséget két lépésben már a duplájára emelték. Az emelések oka nyilván a korábbi értékesítési keret vészes fogyása volt. Akár már a napokban ismét döntési helyzetbe kerülhet a kibocsátó: lezárja az értékesítést vagy tovább emeli a mennyiséget. Az intenzív reklámtevékenység arra enged következtetni, hogy további mennyiségemelés várható. Az érem másik oldala, hogy ritkaságszámba megy, hogy a magánszemélyek kedvezőbb feltételekkel jutnak kötvényhez, mint az intézmények, s az ilyen helyzet általában gyorsan meg szokott szűnni. Ugyanakkor az állampapírpiac jelenlegi, esetenként kissé kereslethiányos állapotában felértékelődhetnek a lakosságtól bevonható források, ezek megszerzésének, megtartásának pedig a legbiztosabb módja, ha vonzó feltételeket kínálnak. Más kérdés, hogy a \"jó bornak nem kell cégér\" elvétől való eltekintés növeli a finanszírozás költségeit. Igaz, ez akár meg is térülhet, mivel sokan tartós befektetési számlára helyezik a papírt, ami azzal jár, hogy ha adómentessé kívánják tenni befektetésük hozamát, öt évig kell ott tartaniuk a pénzt. Mivel a kötvény három év múlva lejár, és a kincstárnál ilyen számlát nyitók csak a kincstári kínálatból választhatnak újrabefektetési lehetőséget, legtöbbjük valószínűleg a maradék két évre már esetleg egy gyengébb konstrukciójú papírral is beéri majd, ha ott és akkor nem talál majd jobbat.
