Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Reuters szerint a Facebook pénzügyi igazgatója, David Ebersman már tárgyal az IPO-ról szilícium-völgybeli bankárokkal, de Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató még nem döntött. Ugyanakkor belső információk szerint bármikor, akár még idén beindíthatják a kibocsátási folyamatot, a legvalószínűbb azonban a jövő év eleji dátum. Igaz, speciális részvényalapokon keresztül már most is lehet tulajdonrészt szerezni a Facebookban (Napi Gazdaság, 2011 július 15.); a cég még januárban jelentette be, hogy több mint 500 részvényese van, ezért a tőzsdefelügyelet szabályainak megfelelően 2012 áprilisáig közzéteszi pénzügyi jelentését. A cég az elsődleges kibocsátással állítólag tőkét szerezne néhány beruházásigényesebb projektjéhez, és vonzóbbá szeretné tenni magát a részvényopciók segítségével a tehetséges fiatal szakembereknél − igaz, kritikusok szerint inkább a felhajtás kihasználásának szándéka állhat a mostanra időzített IPO mögött. A hírek szerint 10 milliárd dolláros tervezett IPO alapján a Facebook kétszer annyit − több mint százmilliárd dollárt − érne, mint a patinás tech-cégnek számító Hewlett-Packard, márpedig számos elemző szerint kétséges, hogy a kockázatok fényében ér-e ennyit a kapcsolatháló-oldal.
Semmi nem biztosítja például, hogy a Facebook hosszú távon is meg tudja tartani jelenleg 800 millióra becsült felhasználóját. Nem ismeretlen jelenség, hogy néhány rossz döntés vagy a változó netes szokások miatt gyorsan magára hagyjanak a felhasználók egy-egy honlapot (ez történt a korábbi vetélytárs, Myspace-szel is). Ezenkívül továbbra is bizonytalan a cég bevételtermelő képessége, nem transzparens könyvelése, és a hasonló cégekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok is óvatosságra intenek.
Hosszabb időre visszaemlékező befektetőkben már inkább a kilencvenes évek végi, kétezres évek eleji dotcom-buborék képe jelenhet meg az idei amerikai tech-IPO-kat látva, mintsem az ezt követő sikeres cégek − például a Google vagy az Amazon − tőzsdei diadalútja. Elemzők szerint az idén tőzsdére lépő netes cégekkel, és különösen a Facebookkal, a világ legnagyobb kapcsolatháló-oldalával − kapcsolatos nagy felhajtást éppen ez a hangulati elem indokolja: a befektetők nem akarnak újra lemaradni egy olyan lehetőségről, mint amilyen a netes buborék kidurranása után a Google volt.
Idén lépett tőzsdére a LinkedIn, a Pandora és a Groupon is, és hamarosan jön a népszerű netes játékokat fejlesztő Zynga. Közülük is a legújabb fellépő, a jelenlegi árfolyama alapján 9,5 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező, november elején bemutatkozó Groupon mutatta a leglátványosabb buborék-jellegzetességeket, hiszen az utóbbi öt kereskedési napon 42 százalékot zuhant, és már az elemzők által eredetileg valós értékének megfelelő sáv felső végén, 15,2 dollárnál van az árfolyama. A közösségi vásárlásokra és csoportos kedvezményekre alapozó, jókora kockázatokkal sújtott társaság november elején még 26,1 dollárról induló árfolyamát számos elemző a valóságtól elszakadt hisztéria eredményének tartotta. Más kérdés, hogy az utóbbi néhány hétben a többi internetes fogyasztáshoz kötődő papír is zuhant, és talán az is érthető, a befektetők inkább a megbízhatóbb és már tesztelt üzleti modellel rendelkező cégekhez, például az Amazonhoz menekülnek a nehezebb időben a kétséges Groupon helyett.
Az 5,8 milliárd dolláros kapitalizációjú LinkedIn − a \"szakmai Facebook\" − hiába duplázta meg értékét rögtön tőzsdei debütálásának napján, mégsem minősíthető sikeres történetnek: féléves tőzsdei pályafutása alatt 36,3 százalékot zuhant, az első nap 94,3 dolláros záró árfolyamáról egészen 60 dollárig. A piacok által mindössze 1,7 milliárd dollárra tartott netrádió, a Pandora pedig 16 dolláros jegyzési ára felett, 17,4 dollárról indult még nyáron, ahonnan 39 százalékot zuhant, hiszen jelenleg 10,8 dollárral kereskednek papírjaival. A Zynga pedig csak most készül az IPO-jára − a cég vezetése és az aláíró bankok a hírek szerint olyan áron szeretnék kibocsátani a papírokat, amelyek alapján az egyébként csekély nyereséget felmutató cég 15-20 milliárd dollárt érne.
