Mindent összevetve értelmezhetetlenül nagy összeggel, 7700 milliárd dollárral támogatta az amerikai pénzügyi rendszert 2008 szeptembere és 2009 márciusa között a Federal Reserve − derült ki a Bloomberg nagy vonalakban sokak által ismert, ám eddig nem nyilvános adatokra épülő elemzéséből. A jegybanki szerepet betöltő amerikai intézmény elnöke, Ben Bernanke azzal érvelt, hogy azért nem hozta nyilvánosságra a részletes adatokat, mert az kikezdte volna a legnagyobb amerikai bankok hitelességét. A másik oldalon a bankok negyedéves jelentéseikben sem tették közzé a Feddel szembeni tartozásaikat. Pedig ezek a tartozások a válság tetőpontján egészen csillagászatiak voltak: 2008. szeptember 29-én a Morgan Stanley esetében például a bankcsoport akkorra húszmilliárd dollár alá zuhant piaci kapitalizációjának több mint 750 százalékát, 107 milliárd dollárt tett ki a Feddel szembeni adósságállománya (két héttel korábban még 21,5 milliárd dollár volt az amerikai jegybanktól kapott hitel összege).
Feltűnő jelenség a Fed válság idején végrehajtott titkos hitelprogramjában, hogy a költségvetési forrásokból fedezett 700 milliárd dolláros TARP-pal ellentétben semmilyen feltételt nem tartalmazott, például a bankvezetők javadalmazása szempontjából. A kritikusok szerint ezért hiába állította meg az amerikai pénzügyi rendszer szétesését a program és hiába fizették azóta vissza a hiteleket − a mérleg összességében mégis negatív, hiszen a rendszer javítása érdekében nem tett semmit. A bankok 2009-ben elért profitjából az elemzés szerint 13 milliárd dollárt egyértelműen a Fedtől szerzett forrásokból finanszíroztak. Felix Simon, a Reuters szakértője szerint a Bloomberg elemzése nemcsak azért fontos, mert rámutat az amerikai bankok gyengeségére, hanem a végső hitelezői szereptől idegenkedő Európai Központi Bank szempontjából is: válság idején lehet, hogy jobb, ha van egy végső finanszírozó.
