Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bemutatta tegnap az Európai Bizottság (EB) a hosszú ideje emlegetett pénzügyi tranzakciós adó tervezetét, amit José Manuel Barroso, az EB elnöke külön hangsúlyos támogatásában részesített. A javaslat vázlata szerint − az eddig kiszivárgottaknak megfelelően − a részvény- és kötvénypiaci ügyleteket 0,1 százalékos, a derivatív értékpapírok adásvételét pedig 0,01 százalékos adóval sújtanák; ha ez az elvi árfolyamértékre vetítendő, akkor a jellemző tőkeáttételek miatt a két adókulcs nagyon hasonló egymáshoz. Mivel széles körre terjedne ki az adó, ezért helytelen a Tobin-adó megnevezés (a James Tobin által évtizedekkel ezelőtt javasolt adónem csupán a devizapiaci mozgásokra vonatkozott volna). Az EB forgatókönyve szerint csupán 2014 elején vezetnék be az új adónemet, ami becsléseik szerint évi 55 milliárd euró bevételt hozna.
A német és a francia kormány által erőteljesen támogatott ötletet érvek hosszú sorával támogatják és ellenzik a közgazdászok. Sokuk szerint szerint semmi értelme válság idején, csupán európai szinten bevezetni az adót, sőt akár még több kárt is okozna, mint a befolyó adó, mások szerint viszont hatékonyan megfékezné a rövid távú tőkemozgásokat, és a többlet adóbevétel sem jönne rosszul a megroggyant európai kormányoknak. Nem is valószínű, hogy jelenlegi formájában végig tudna menni a bonyolult uniós döntéshozási folyamaton a javaslat, hiszen Nagy-Britannia kormánya különösen vehemensen ellenzi az adót: a brit gazdaságban hatalmas a pénzügyi szektor méretének aránya, márpedig a pénzügyi központok gyorsan el tudnak költözni az adózási viszonyok megváltozásával. Sőt, éppen az EB egyik tanulmánya szerint hosszú távon az uniós GDP akár 0,53−1,76 százalékkal zsugorodna a pénzügyi tranzakciós adó miatt.
