Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit, reit) létrehozására Pankucsi Zoltán, az NGM főosztályvezetője szerint azért volt szükség, mert Európán belül és kívül is komoly harc folyik a tőkéért, az országok próbálják magukhoz csalogatni a befektetőket − hangzott el a BÉT konferenciáján.
A reit-ek is gazdasági társaságok, de ez kollektív befektetési forma, olyan befektetőknek is, akik eddig nem fértek hozzá az ingatlanpiachoz. Céljuk, hogy kifehérítsék az ingatlancégeket, ehhez nagymértékű adókedvezményt adnak, társasági és helyi adót nem kell fizetnie ezen társaságoknak. Az ingatlanszakma számára elsősorban az iparűzési adó a fontos, jelenleg a magyar irodapiacon ugyanis alig akad társasági adót fizető szereplő, de az árbevétel két százalékát kitevő iparűzési adó mindenkit érint. Ennyivel több biztosan maradhat eredményként az ingatlancégeknél − mondták el a konferencián.
A legtöbb országban ugyanúgy nem fizetnek adót a reit-ek, de a tulajdonosok − részesedésük eladása vagy osztalékban részesülés esetén − igen. Sok országhoz képest vonzóbb nálunk az adószabályozás, így máshonnan is áttehetik ide székhelyüket már meglevő reit-ek − hangzott el. Társaságoknál ugyanis nálunk nincs forrásadó, mint másutt, az elért nyereséget annak fizetése nélkül ki lehet vinni az országból. Egy probléma maradt, az ingatlanszerzési illeték, ami a jelenlegi szabályozás alapján fix két százalék, felső limit nélkül.
A kormányzat a szit-ek esetében intézményi és kisbefektetőkre egyaránt számít, valamint külföldiekre is, nagy szükség van ugyanis friss tőke beáramlására − hangzott el. Ami a lehetséges kibocsátókat illeti, vannak jó cégek, jó projektek, de a banki hitelezési lehetőségek az utóbbi években beszűkültek és a piaci környezet változott. A szit-ek részvényeit be kell vezetni a tőzsdére, a nyilvános megjelenés feladatait azonban a társaságok hajlamosak alábecsülni, a tényleges követelményeket nem könnyű teljesíteni. Egy szit-nek minimum 40 millió eurósnak kell lennie, hogy az intézményi befektetők jelentős szerepet vállaljanak a kibocsátásban. A hazai intézmények mindenesetre éhesek a jó minőségű IPO-kra, de nem voltak elkényeztetve az elmúlt években. A nyugdíjvagyon úgynevezett átcsoportosítása is rossz hatással van erre a szektorra − hangzott el.
