Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A második negyedévben 54 milliárd forintos nettó eredményt ért el a Mol-csoport, ami a speciális tételek nélkül 61 milliárd forintra rúgott. A nettó eredmény mintegy 7 százalékkal rosszabb a Napi Gazdaság elemzői konszenzusánál, míg a speciális tételek nélkül már egy kicsit jobb adatot közölt a Mol.
A vártnál picit rosszabb nettó profit annak tudható be, hogy a kitermeléstől várt 81 milliárd forint helyett mintegy 74 milliárd forintot tudott csak hozni a Mol, ami azonban így is jelentős részét adta a második negyedévi teljes, 78,4 milliárd forintos üzemi eredménynek. Ez utóbbi esetében így nem is meglepő, hogy kissé elmaradt a konszenzusos értéktől. Az első féléves nettó eredmény (ezzel számolhatnak az anyavállalat részvényesei) ugyanakkor így is 146,6 milliárd forintot ért el, szemben az egy évvel korábbi 24 milliárd forint veszteséggel. Ez részvényenként 1691 forintot jelent hat hónap alatt.
A második negyedévre csökkenő profit egyebek mellett a nyersolajáraknak tudható be, miután 2011 második negyedében rendkívüli ingadozás mellett általánosan csökkenő tendenciát mutattak − olvasható a gyorsjelentésben. Az április végi 125 dollárról ugyanis június végére 110 dollárra csökkent a fekete arany ára. A második negyedévben történt ideiglenes olajárcsökkenés ellenére azonban a Mol szerint a fundamentumok továbbra is erősek, hiszen az OPEC tartalék kapacitása (a szaúdi termelésnövelés miatt) tovább csökkent és elérte a kritikusnak mondható 2,5-3,5 millió hordó napi sávot, míg az OECD kereskedelmi készletei visszaálltak az 5 éves átlag szintjére. Emellett a keresleti kilátások is pozitívak, hiszen az előrejelzések szerint a szezonálisan gyenge, napi 88,2 millió hordós második negyedéves keresletet a harmadik és a negyedik negyedévben napi 90,3, illetve 90,6 milliós rekordkereslet követi majd. Jó hír még az üzletággal kapcsolatban, hogy az első félévben az átlagos napi szénhidrogén-termelés emelkedett, meghaladva a bázisidőszakét, ami a magasabb adriai offshore és nemzetközi gáz- és kondenzátumtermelés eredménye. Ez elsősorban a négyszeresére emelkedett szíriai hozzájárulásnak, illetve a pakisztáni Tal blokk növekvő termelésének köszönhető. Ugyanakkor főként szíriai eszközaktiválások következtében jelentősen magasabb volt az amortizáció, ami szintén oka az alacsonyabb eredménynek. Az év első felében fennálló szíriai politikai feszültségek azonban egyelőre nem érintették a napi operációt, termelést, illetve mezőfejlesztéseket − közölte a Mol.
A finomítás és kereskedelem üzletágban a működési eredmény 17,2 milliárd forintot tett ki, ami több mint duplája az elemzők által vártnak, de azért jól mutatja, hogy e téren sok profitot jelenleg nem lehet termelni. Kiszűrve a speciális tételeket (a szállítói-vevői számlákon lévő árfolyamnyereséget /-veszteséget és a készleteken történt értékvesztés hatását), pozitívba fordult az üzletág, amely így 15,3 milliárd forintot produkált. A több mint 20 milliárd forintos javulás a nagyobb értékesített mennyiség és a finomítás alacsonyabb egységköltségének az eredménye. Szintén pozitívum, hogy a Mol mindezt alacsonyabb átlagos finomítói árrés és a horvát finomítók technikai problémáinak negatív hatása mellett érte el. Az INA ugyanis 11,2 milliárd forint veszteséget könyvelt el, aminek fő forrásaként a gyorsjelentés a működési problémák mellett a nehéztermékek különösen alacsony árrését és a mérsékelt horvát keresletet jelöli meg. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a jelentésben le is szögezi, hogy bár az eddig elért eredmények azt mutatják, a társaság jó úton halad, az INA-t egy hatékonyabb régiós szereplővé formálja, azonban elengedhetetlen a további beruházások megvalósítása és a hatékonyság javítása.
A gázüzletág eredménye a második negyedévben 9,5 milliárd forint lett. Így az első félévben 22,3 milliárd forintos nettó profitot ért el a cég, ami a bázisidőszakhoz képest 21 százalékos csökkenést jelent. Ennek elsődleges oka az, hogy míg a bázisidőszakban a szabályozásnak megfelelően történt a földgázszállítási tarifák és bevételek meghatározása, addig 2011 első félévében még a 2010. július 1-jével történt tarifabefagyasztás hatása érvényesült. Az eredmény azonban ezzel a kalkulált tétellel együtt is kevesebb lett az elemzők által vártnál.
Az eredményeket vizsgálva fontos azt is látni, hogy az egy évvel korábbi veszteséggel szemben elért nettó profitban az játssza a döntő szerepet, hogy a pénzügyi műveletek nettó eredménye 2011 első félévében 18,4 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 101,3 milliárd forint veszteséggel. Az idén ugyanis 44,7 milliárd forint árfolyamnyereséget ért el a Mol, amely tavaly 93,1 milliárd forint veszteséget jelentett. A készpénztermelő képességet mutató EBITDA ugyanakkor 155,3 milliárd forint volt a második negyedévben, amivel együtt fél év alatt 332 milliárd forintot ért el ez az érték. Ez utóbbi 45 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Összegzésül elmondható, hogy bár a társaságcsoport a várakozásoknál picivel rosszabb számokat közölt a gyorsjelentésében, nagy meglepetést nem okozott, részvényének árfolyamát inkább a nemzetközi hangulat tépázta meg.
