Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Könnyen elképzelhető, hogy csak 10 százalékos részesedést tart meg az állam a Molban, hiszen ezzel a mennyiséggel érdemes szakmai befektetőként rendelkeznie − ennél több részvénnyel ugyanis nem szavazhat a közgyűléseken. Vélik elemzők arra a hírre reagálva, hogy az állam, ha szükséges elad a tulajdonában lévő mintegy 25 százaléknyi részvényből. Az e fölött lévő mintegy 15 százalékos csomag elég nagy tétel, amiből valószínűleg csak 5, 7 vagy 10 százalék körüli részt adnak el belföldi, illetve intézményi befektetőknek − mondta a Napi Gazdaságnak Miró József, az Erste vezető részvénystratégája. Miró szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy a Mol is érdekelt lehet az elmúlt időszak csatározásaiban (OMV és Szurgutnyeftyegaz) lecsökkent sajátrészvény-állományának a növelésében. Ráadásul már a korábbi 10 százalékos korlát sincs érvényben, így nyugodtan szerezhet magának részvényeket a Mol. Miró szerint a legvalószínűbb, hogy magánszemélyeknek csupán 1-2 százalékot lehetne eladni, azonban a Mol akár 10 százalékot is elvihet. A többi maradhatna az intézményi befektetőknek.
A Mol esetében azonban egyáltalán nem biztos, hogy a részvényekért készpénz lenne az ellenérték − véli Miró. Jól látszik ugyanis, hogy az állam az MVM Zrt. keretében akar egy nagyobb energetikai céget létrehozni, amibe jól beleillene a Molnál lévő gázszállítói és gáztárolói kapacitás. Márpedig ez a mintegy 5000 kilométernyi vezeték 50 000 forintos méterenkénti árral számolva nagyjából 250 milliárd forintot érhet, ami pont egy 10 százalékos pakettre cserélhető el. A Mol pedig − ahogyan a cég vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjújában is elmondta − felhasználhatja e részvényeket arra, hogy INA-papírokra cserélje el. Pletser Tamás, az ING elemzője is elképzelhetőnek tartja, hogy a Mol cserére használhatja a részvényeit, ugyanakkor szerinte egyelőre ehhez elég papírja van a társaságnak. Igaz, ha a Lotos esetében is lehetséges lenne a részvénycsere, akkor már szüksége lehet újabb papírokra a Molnak.
Az ING elemzője szerint az állami részvényeladás enélkül is lehetséges, azonban megvannak a kockázatai, amint azt a közelmúlt sikertelen Petrom-eladása mutatta. Igazából azonban a kérdés csak az ár lehet a sikeresség tekintetében.
A tőkepiaci szereplők azonban mindenképpen pozitívan fogadnák, ha az állam eladna a részvényeiből. Bár rövid távon okozhat eladói nyomást egy részvényértékesítés, összességében a közkézhányad növekedése, illetve az állammal kapcsolatos kockázatok csökkenése jó hír lenne. Amíg ugyanis az állam ilyen nagy résszel rendelkezik a Molban, motoszkálhat a piaci szereplőkben az a félelem, hogy törvényi eszközökkel csökkentenék a tízszázalékos szavazati korlátot. Amennyiben azonban 10 százalék környékére menne vissza az állam, ez a kockázat eltűnne, ráadásul a kisebb részesedés kisebb befolyást is jelent.
