Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Orbán-kormány egy éve alatt mintegy 5 százalékkal nőtt a magyar tőzsde vezető részvényindexe, ez azonban csalóka: a drágulás ugyanis egyetlen részvénynek, a Molnak köszönhető. A Budapesti Értéktőzsde története során egyébként a választási évek nem voltak igazán jók a börzén. Kifejezetten a választási eredményekhez kapcsolható áresés ugyan csak 1998-ban volt a BÉT-en − a BUX index a Fidesz akkori győzelme után meredek esést produkált, ami a tőzsdei szlengbe Fi-bessz néven vonult be −, a részvénypiac lejtmenetét azonban a később kibontakozó orosz válság határozta meg. 2002-ben, az MSZP−SZDSZ koalíció győzelme után szintén lefelé indultak az árfolyamok, a BUX két hónap alatt 20 százalékot veszített értékéből. Ezt akkor nem a kormányváltással, hanem a világ tőzsdéin tomboló besszhullámmal indokolták.
Tavaly a választások után csak 5 százalék körüli esés volt az első hónapban a BUX esetében. Igazi látványos visszaesést inkább a válságadók bevezetésének a híre okozott a magyar börzén, amely emiatt alulteljesítő is volt tavaly. Első körben a bankadó bevezetésével borzolta a kedélyeket a kormány, aminek következményeként 4500 forintig esett az OTP árfolyama a választás előtti 5775 forintról. E szint azonban támaszt nyújtott, és 2010 végére már ki is heverte a bankpapír a sokkot, jelenleg már 6000 forint felett kereskednek a részvénnyel.
A Mol esetében kicsit később, ősszel jött az intézkedés − ez 18 ezer forintig tudta visszalökni az árfolyamot, amely a választások előtti 17 900 forintos szintről addigra már 22 ezer forint fölé is felkapaszkodott. A válságadó azonban legkevésbé e társaságon hagyott nyomot, mivel az olajár szárnyalása magával húzta a részvényeit. Ennek betudhatóan a Mol jelenleg 28 százalékkal haladja meg a választás előtti záróárát, így egyértelműen ez volt a legjobb választás ebben az időszakban a vezető részvények közül.
A két nagy vesztes a Magyar Telekom és a Richter volt. A telekomcéget terhelő adó ugyanis számottevő osztalékvágást vont maga után, ami jelentős zuhanást okozott a részvény árfolyamában. Ez jelenleg 20 százalékkal alacsonyabb szintet jelent, de ha figyelembe vesszük az idén kifizetett nettó osztalékot, még akkor is 14 százalékos mínuszban van az, aki egy éve tartja a részvényt. A Richter ugyanennyit esett az elmúlt egy évben, esetében azonban még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan milyen mértékű elvonásra számíthat − könnyen lehet, hogy még tovább esik az árfolyam.
Az árak esését a tavalyi eredmények is alátámasztották, hiszen a tőzsdei cégek 2010-ben annyira kevés profitot termeltek a válságadók miatt, aminél kevesebbet utoljára 2003-ban értek el. Igaz, a 380 milliárd forintos összesített profit úgy csökkent 1,9 százalékkal, hogy ha az OTP-t kivettük volna ebből, akkor 11,5 százalékos növekedés lett volna. A négy vezető részvény részesedése azonban − ekkor még csak hármat érintett a válságadó − az egy évvel korábbi 97-ről 92 százalékra apadt az összesített eredményen belül.
