Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindenképpen pozitív hírként értékelte Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője, hogy az oroszok kezéből baráti tulajdonoshoz került a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagja. Ezzel szemben Miró József, az Erste vezető részvénystratégája úgy látja, nagy előrelépést a jelenlegi információk alapján nem jelent a Mol szempontjából az ügylet, hiszen eddig sem tudtak bemenni az oroszok egyetlen közgyűlésre sem, hogy érvényesítsék tulajdonosi jogaikat. Miró szerint az is bizonytalan, hogy az állam milyen tulajdonos lesz, Herczenik szerint viszont biztonságot hoz, hogy az állam a magán-nyugdíjpénztári és egyéb részesedéseivel vélhetően 25 százalék feletti tulajdonos lesz a Molban. (Az esetleges ajánlattételi kötelezettségről lásd külön írásunkat − a szerk.)
Nagy kérdés, mi lesz a baráti kezekben lévő mintegy 47 százaléknyi részvénycsomaggal vagy annak egy részével. Herczenik úgy véli, erre már nincs szükség, így a közkézhányad növelése mellett részvénybevonásra használhatják fel, illetve fizetni is lehet vele (például a mostanában napirenden lévő Lotosért). Miró szerint azonban ezek a részvények olyan stratégiai megállapodások alapján vannak baráti kezekben, amelyeknél a másik fél is érvényesíteni tudja érdekeit.
Az ügyben nagy valószínűséggel lesznek még tranzakciók − tette hozzá Miró −, hiszen az állam is csak 10 százaléknyi részvénymennyiséggel szavazhat, így egy 10 százaléknyi pakett felesleges lesz. Miró szerint a kifizetett ár egyáltalán nem magas, figyelembe véve ugyanis a Szurgutnyeftyegaz által kifizetett összeget, két év alatt mintegy 17 százalékos felárat tartalmaz, az évi 8-9 százalékos hozam pedig nem túl magas. A bejelentés inkább negatívan hathat rövid távon az árfolyamra − véli Miró, Herczenik viszont pozitív árfolyamreakciót vár a következő napokban.
A részletek ismeretében inkább enyhén negatív részvénypiaci hatást vár az ügylettől Pletser Tamás, az ING elemzője. A vételár ugyanis nemhogy prémiumot nem, inkább némi diszkontot tartalmaz a felfüggesztés előtt érvényes 23 300 forintos árhoz képest. Hogy mennyit, az attól függ, milyen forintárfolyammal számolunk: Fellegi 22 400 körüli árat mondott, a mostani 269-es euróárfolyammal inkább 22 800 forint körüli ár számolható, és egy tőzsdei részvény esetében az állam sok részvényes szemében vélhetően nem a legideálisabb tulajdonos. Ilyennek persze a Szurgut sem volt nevezhető, hiszen jogaival egyáltalán nem tudott élni − tette hozzá az ING elemzője is.
A tranzakcióval kapcsolatban a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy készpénzzel fizet az állam, korábban ugyanis sokan inkább azt várták, hogy az egy megállapodáscsomag része lesz. Herczenik szerint első látásra úgy tűnik, a makropályát komolyabban nem veszélyezteti az ügylet, így nem valószínű, hogy általános eladási hullámot okoz a magyar eszközökben.
