Mesebeli állapotok segítettek az OTP-nek

A 34 milliárd forintos elemzői konszenzusnál kedvezőbb, 37,1 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az OTP Bank az első negyedévet − derül ki a bank csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből. A nettó kamatbevételek nagysága elérte a 151,7 milliárd forintot, ez nagyjából megegyezik a szakemberek által várt 151,5 milliárd forintos összeggel s 6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A kockázati költségek 54,2 milliárd forintra csökkentek, ez mintegy 800 millió forinttal alacsonyabb a vártnál s 2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, s 20 százalékos csökkenést jelent a tavalyi utolsó negyedévhez képest.

A 37 milliárd forintos adózott eredményt a terveknek megfelelőnek, illetve egy picit annál jobbnak ítéli meg Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az egyetlen kellemetlenséget az jelenti, hogy a 90 napon túli problémás hitelek aránya 15 százalékra ugrott, ráadásul ezek fedezettsége is csökkent, 74,4 százalékról 72,7 százalékra. A megugrás egyik legfőbb oka egy 10 milliárdos konszolidált hitel, amire az OTP már készült, hiszen a céltartalékolást tavaly az utolsó negyedévben meglépte a bank, ugyanakkor az csak az első negyedévben jelent meg a 90 napon túli nem fizető kölcsönök között. (A Napi Gazdaság információi szerint egy ukrán vállalati hitelről van szó.) A bank tőkemegfelelési helyzete azonban minden eddiginél jobb, a Tier 1 mutató 14,8 százalékot tett ki a negyedév végén, míg a likviditási tartalék 6 milliárd euró volt. Ráadásul a következő egy évben csupán 1 milliárd körüli hitelállománya jár le az OTP-nek, sőt, ha a 2016 végéig lejáró devizahiteleket is figyelembe vesszük, akkor csaknem 4 milliárd euróra rúg a bankcsoport likviditása.

A bank eredményének 25 százalékát adták a leányvállalatok, amennyiben azonban a magyar bankadót is figyelembe vesszük, akkor ez a mérték 30 százalékra nő. A leányvállalatok közül továbbra is az orosz jelenti a húzóerőt, hiszen a 4 százalékos GDP-növekedés mellett nő a lakosság fogyasztása, ami mesebeli állapotokat eredményezett. Az orosz piacon a bank nettó kamatmarzsa 12,7 százalékról 17,6 százalékra emelkedett, ennek köszönhető például, hogy a teljes bankcsoporté is a válság előtti szintre, 6,33 százalékra növekedett. Az orosz leány eredménye az első negyedévben 7,7 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 1,2 milliárddal, úgy, hogy 5 milliárd forint céltartalékot is képeztek. Az első negyedévben már az ukrán bank is 1 milliárd forint eredményt ért el, 7,7 milliárdos céltartalékolás mellett. A bolgár leány esetében viszont a profit 3,5 milliárd forint volt, ami csökkenés az egy évvel korábbi 4,5 milliárdhoz képest. Ennek oka, hogy a bolgároknál nőtt a legjobban az elmúlt időszakban a rossz hitelek aránya , ami már 23,5 százalékot tesz ki. Ugyanez a szám Oroszországban 14,1 százalékot, Ukrajnában pedig 31,5 százalékot tett ki. A magyarországi OTP-anyavállalat 32,9 milliárd forintnyi adózott eredményt ért el az időszakban, ez 20 százalékos csökkenés tavalyhoz képest.

Bencsik arról is beszélt, hogy az egész térségre jellemző a gyorsuló kilábalás a válságból, ez alól talán Szerbia és Horvátország a kivétel. Magyarországon viszont örvendetes, hogy a lakosság megtakarításai nőnek, mégpedig a GDP 1,5 százalékáról várhatóan 4,5-5,0 százalékra. A csoportszintű hitelállomány ugyan 500 milliárd forinttal csökkent, ez azonban a forint erősödése miatt volt, e nélkül egyszázalékos bővülés lett volna, ugyanúgy, ahogyan a betéteknél is. Mindez 102 százalékos hitel/betét arányt eredményezett a banknál.