Nem kell adósságválság, államcsőd és semmi egyéb ahhoz, hogy gyengüljön az euró a vezető devizákhoz képest, elég egy jól irányzott verbális intervenció. Nem tudhatjuk persze, hogy ez szerepelt-e az Európai Központi Bank elnökének céljai között, mindenesetre pillanatok leforgása alatt leszáguldott az euró árfolyama. Nem a forinthoz, hanem a dollárhoz és a svájci frankhoz képest. Ami a dollárt illeti, talán szükség is volt erre, hiszen az amerikai deviza folyamatosan gyengült az elmúlt hónapokban. A svájci frankkal persze más a helyzet, hiszen annak ereje már eddig is sokakat zavart, főleg olyanokat, ahol jellemző az ebben a devizanemben történt lakossági eladósodottság. A verbális intervenció szokatlanul nagy ereje azért is meglepő, mert igen óvatos megfogalmazások hangzottak el. Mindenesetre a piaci szereplők markáns következtetéseket vontak le az ECB jövőbeni kamatdöntéseire nézve.
Ami a forintot illeti, az történt, ami a heves euró/dollár mozgásokkor mostanság általában szokott: a dollár erősödésével párhuzamosan gyengült a forint az euró ellenében. A nemzetközi devizapiaci folyamatok nem tettek jót a svájci franknak, már ha ezalatt a hazai devizahiteleseknek kedvező gyengülést értjük, a frank forintárfolyama ismét 210 fölé kapaszkodott.
Állampapír-piaci szempontból sikeres hetet tudhatunk magunk mögött, mind a belföldi, mind pedig az eurókötvény-kibocsátást tekintve. Talán az utóbbi érdemel nagyobb figyelmet − komoly túljegyzés mellett, 270 pontos hozamfelárral adott túl az ÁKK egymilliárd eurónyi kötvényen. A hazai aukciók sem adtak okot panaszra.
A három hónapos diszkontkincstárjegyet szokás szerint különösebb izgalmak nélkül értékesítették, a komoly túlkereslet volt inkább figyelemreméltó, mint az 5,93 százalékos átlaghozam. Itt ugyan nem, a kötvényeknél viszont a nagy kereslet mennyiségi emelésre sarkallta a kibocsátót: a hároméves papírból tízmilliárddal, az ötévesből pedig ennek a felével több kötvény került piacra az eredetileg tervezettnél. Az átlaghozamok 6,46, illetve 6,84 százalékon alakultak. Emellett a tervezett mennyiségben tízéves kötvényt is piacra dobott az ÁKK, ez 7,08 százalékos átlaggal kelt el. A délutáni, nem kompetitív értékesítésen csupán 5 milliárdos többletet sikerült értékesíteni a három sorozatból együttvéve. Az így összesen nagyjából 115 milliárdos heti állampapír-kibocsátással szemben 7,4 milliárdos visszavásárlás állt. Ez idén és jövőre lejáró kötvényeket érintett, és hat százalék alatti hozamszinten történt. A visszavásárlás volumene a felajánlott mennyiséghez (25 milliárd fölött a két sorozatból együttesen) képest csekélynek tűnhet, ez azonban csupán azt jelenti, hogy legtöbben csak fölöttébb drágán váltak volna meg a papírjaiktól. A hozamgörbe továbbra is emelkedő, a hatszázalékos jegybanki alapkamat környékéről indul és 7 százalék fölötti értéket vesz fel a másik végén. Komoly elmozdulás valószínűleg csak a jegybanki alapkamat változtatása esetén történne, ennek esélye azonban egyelőre csekély.
