A világban zajló legerősebb trend, hogy az eurót veszik a dollárral szemben, amit főleg a kamatkülönbözet hajt. Addig, amíg ez kitart, ennek a folyamatnak a nyertesei a kockázatosabb eszközök lesznek − vélekedett Móró Tamás, a Concorde részvénystratégája. Hazánkat nagyon szeretik, az ország sajtója kifejezetten jó. Nincs még mindenkinek magyar részvénye, de egyre többen szeretnének, így a hazai papírok jól teljesíthetnek. A Concorde a magyar piacon főleg a Molt várja feljebb, illetve az osztalékfizetés előtt a Magyar Telekom teljesíthet jól − fogalmazott. A szakember arra számít, hogy rövid távon (egy-két hét) feljebb mehetünk, középtávon az oldalazás, kisebb csökkenés valószínű.
A részvények minden látszat ellenére elég olcsók, nemcsak Magyarországon, hanem általában is − vélekedett Miró József, az Erste stratégája. Indoklása szerint az árak nem követték a szépen emelkedő vállalati profitokat és javuló kilátásokat, így a tavaly ősszel indult emelkedés óta csökkentek az értékeltségi szintek is. Miró elismeri, hogy vannak kockázatok, ám azokat a világ a kiépült mechanizmusokon keresztül egyre jobban kezeli. Más kérdés, hogyha Görögország valóban csődbe menne, annak negatív következménye lenne az egész piacon. Hosszabb távon a lassan javuló világgazdaság segíthet a nagy adósságokból eredő kockázatok eltűnésében. Miró ezért a gazdasági növekedésből profitáló szektorokat preferálja. Az olajpapírok a magas kőolajár és a táguló finomítói marzsok miatt lehetnek vonzóak. A bányavállalatok részvényei ugyan sokat emelkedtek, ám ez eltörpül amellett, amennyit a nyersanyagok mentek fel. A bankoknál a gazdasági növekedés beindulása a céltartalékolás csökkenéséhez, esetleg stagnálásához vezethet, ami hatalmas nyereségnövekedési potenciált jelent. Úgy néz ki, mintha hurráoptimizmus lenne a részvénypiacokon, a lehetséges nyereségnövekedés fényében azonban ez nem feltétlenül igaz − összegezte a stratéga.
A Titanicon is zenéltek, amikor már léket kapott − foglalta össze véleményét Pletser Tamás, az ING elemzője. Miróval szemben úgy véli, hogy a nyugati világ a válság következményeit nem kezelte kellően. A nyersanyagárak is kezdenek égbe szökni, aminek visszafogó hatása lesz a növekedésre, ezeket a kockázatokat pedig még nem értékelik. Egyfajta bizalmatlanságot mutat, hogy a kincsképző nyersanyagokban van különösen nagy fellendülés. Az államkötvényekben a bizalom alacsony, bár még nem adták ezeket el. Az indexek majdnem ott vannak, mint a válság előtt, így ma már a részvények sem számítanak feltétlenül olcsónak, ezért vándorol a pénz az árupiacokra. Eközben a magyar eszközök iránt nő a bizalom, az látszik, hogy két évre megvan a finanszírozás, illetve a kormány egyre komolyabban veszi, hogy a nadrágszíjon húzni kell. Magyarország pozíciója relatíve sokkal jobb, mint a görög, portugál vagy ír helyzet − hangsúlyozta Pletser. Ez azonban főleg az állampapírpiacon csapódik le, a külföldiek állampapír-állománya 2200-ról 3000 milliárd forint fölé emelkedett. A részvénypiacon kevésbé egyértelmű a helyzet. Részben a hazai papírok vonzerejét csorbító különadók miatt, részben pedig azért, mert sok cég a belső piacra termel. (Ilyenek Pletser szerint az OTP, a Mol vagy a Magyar Telekom is.) A belső fogyasztás azonban még nem indult be, csak az export pörög. Árazásban viszont nem vagyunk magasan a csehekhez, lengyelekhez viszonyítva, így a részvényekben még lehet potenciál.
