Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyugat-dunántúli munkaügyi központok és munkaerő-közvetítők döntő többsége szerint aligha lehet számítani a munkaerő tömeges elvándorlására Magyarországról májustól, ám várhatóan valamelyest gyorsul az évek óta tartó folyamat, miszerint egyre többen vállalnak állást a határon túl. Jelenleg mintegy 27 ezer magyar dolgozik Ausztriában, ez az év végéig a 30-32 ezret is elérheti. Az utóbbi hónapokban nemcsak a Nyugat-Dunántúlon, hanem az ország más részein is csaknem 30 százalékkal nőtt az érdeklődés a külföldi, döntően ausztriai munkalehetőségek iránt. Ez annak is köszönhető, hogy idehaza egyre nehezebb elhelyezkedni.
Úgy tűnik, álláslehetőség is van odakint bőven, hiszen az Osztrák Szálloda Szövetség (ÖHV) adatai szerint csupán az osztrák hotelekben jelenleg 3700 idényjellegű szabad munkahely van. Nem véletlen, hogy a balatoni vendéglátók egy része a múlt ősszel még lelkesen nyilatkozott lapunknak arról, hogy egyre több szakembernek sikerül állást találni a téli szezonra osztrák szállodákban. Most, a főszezon kezdetekor azonban már kevesebben örülnek, hiszen a legjobb szakemberek egy része nem tért vissza. Kovács László, a nyugat-balatoni térségben több szállodalánccal is kapcsolatban álló, s a téli munkát évek óta lelkesen szervező német Euro Travel Paketreiseveranstatter GmbH magyarországi képviselője szerint úgy tűnik, hogy a közreműködésükkel Ausztriában és Németországban tavaly ősszel munkát vállaló szakemberek mintegy 40 százaléka a főszezonra nem jön haza.
Május után sem várható, hogy ezrek kerekednek majd fel egyik napról a másikra − véli Dezső János, a külföldi munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel foglalkozó soproni ügyvéd. A szakképzettséget követelő állásokban továbbra is szigorúan ellenőrzik majd a bizonyítványokat, alapfeltétel a nyelvtudás, sőt általában megfelelő referenciára is szükség van.
Szakképzettség nélkül pedig jobbára csak távolabbi vidékeken lehet elhelyezkedni, s nem mindenütt van kedvezményes szállás és étkezési lehetőség. Dezső szerint azok dönthetnek a távozás mellett, akiknek jelenleg nincs munkájuk. Tapasztalatai szerint eddig tíz jelentkezőből öt-hatnak sikerült elhelyezkedni, s csupán ketten-hárman dolgoztak fél évnél hosszabb időt új munkahelyükön.
A magyarországi cégek többsége sem tart attól, hogy munkavállalóik hanyatt-homlok elindulnak külföldre, de attól már igen, hogy sok jó szakember \"meglép\". A csesztregi székhelyű, osztrák tulajdonban lévő Femat Hungária Kft.-nél már évek óta küzdenek azzal, hogy a legjobb szakemberek, elsősorban a magasabb bérek miatt, külföldre távoznak − mondta lapunknak Takács László ügyvezető igazgató.
Jó ideje hasonló gondokkal küzd a Kapuvári Hús Zrt., valamint több győri cég is, például a Borsodi Műhely Fémmegmunkáló Kft. A társaságok szerint már most megfigyelhető, hogy a korábbiaknál is nehezebb a frissen végzett, nyelveket beszélő műszaki szakembereket itthon tartani, valamint a válság idején leépített emberek közül sokan dolgoznak már külföldön. Gellén László, az ajkai székhelyű Poppe
