A gyenge első félév után negyedévről negyedévre javult tavaly az Állami Nyomda teljesítménye. Míg az első hat hónapban a cég 185 milliós profitot termelt, a harmadik negyedévben 314 millió, az utolsóban pedig 367 milliós eredmény képződött. A gyorsjelentésből kitűnik, hogy a növekedést az új területek adják. Míg a hagyományos nyomdatermékek forgalma 19 százalékkal visszaesett, a biztonsági termékek gyártása 30, a nyomtatványok gyártása és megszemélyesítése 24 százalékkal növekedett.
A bankkártyák gyártása, megszemélyesítése - ez a szegmens a 17 milliárdos teljes árbevétel ötödét adja - az előbbieknél kisebb mértékben, 18 százalékkal nőtt. Az árbevétel csaknem egyötödét az export adta tavaly, mintegy 11 millió eurós értéke 9 százalékkal magasabb volt az előző évinél.
A kedvezőtlen piaci környezet nyilván alacsonyabb vállalási árakat hozott, ez, valamint a készletezési változások a költségek erőteljes növekedését hozták, így az Állami Nyomda üzemi eredménye a korábbinál harmadával kevesebb, 886 millió forint lett. Ezzel szinte megegyezik az adó és kisebbségi érdekeltségekre jutó rész levonása utáni nettó eredmény (860 millió), amelyből 107 millió forint a kalkulált halasztott adóbevétel elszámolásából, pontosabban az adókulcs 19 százalékról 10 százalékra való mérsékléséből fakad.
A 6 milliárdos saját tőkével működő társaság alig egymilliárdos hitelállománnyal gazdálkodik, a 710 forintos tegnapi záró árfolyam a részvényenkénti eredmény 12-szerese, a könyvértéknek pedig 1,6-szorosa. A nyomdapapírt továbbra is kedvelik az intézmények, az Aegon különböző alapjai együttesen a részvények 29,1 százalékát birtokolják (már többet, mint Erdős Ákos és Gömöri István befektetőcége).
(A szerző rendelkezik Állami Nyomda-részvényekkel)
