A szerdai 6,1 százalékos szakadás után csütörtökön hasonló mértékben tovább zuhant a kairói EGX-30 index, így a további pánikeladások kivédése érdekében egy időre fel is függesztették a kereskedést az egyiptomi értéktőzsdén, de mindhiába. A folytatás után ugyanis tovább tombolt az eladási hullám, így a mutató 10,5 százalékos mínusszal végzett zárásra. A zuhanást egynapos késleltetéssel a keddi, országszerte több tízezer ember részvételével zajló tüntetéssorozat idézte elő még szerdán, ez fokozódott csütörtökön is.
A hatóságok kemény fellépése és a tömeges letartóztatások ellenére harmadik napja folytatódtak a megmozdulások, felerősítve azon félelmeket, hogy a tunéziai elnököt 23 éves hivatali ideje után elmozdító "jázminforradalom" átgyűrűzik Egyiptomba is (Napi Gazdaság, 2011. január 27., 11. oldal). A dolgok természetéből fakadóan a tőzsde érzi meg először, ha történik valami Egyiptomban, és jelenleg az országban igen magas szintre ugrott a politikai és gazdasági kockázat - szögezte le a Reutersnek Omar Darwish, a CIBC brókerház üzletkötője.
Eközben az ötéves egyiptomi állampapírok nemfizetése ellen védő biztosítási csereügyletek (cds-ek) felára szerdára 43 bázisponttal, 347 bázispontra ugrott a CMA Datavision adatai alapján, 19 bázisponttal felülmúlva ezzel az iraki cds-felárat. A folyamat tegnap folytatódott, az ár 377 bázispont fölé emelkedett, lekörözve ezzel a magyar kötvények egyébként magas, 360 bázispontos hitelbiztosítási értékét is.
Amennyiben a zavargásokból forradalom lesz, tovább emelkedhet az egyiptomi állampapírokra vonatkozó cds-ek árazása, ám ha végül elfojtják a tüntetéseket, a felár visszaeshet a 300 pont alatti régióba - mondta a Bloombergnek Eric Fine, a Van Eck Associates portfóliómenedzsere. A harmincéves egyiptomi dollárkötvények hozama is alaposan elszállt, Zine El Abidine Ben Ali tunéziai elnök január 14-i kiebrudalása óta 48 bázisponttal, évi hét százalékra szökött.
