Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minden idők legjelentősebb tőzsdei bevezetésére készülnek a román fővárosban, miután a bukaresti börze (BVB) vezetősége több mint ötév halogatás után bejelentette, a Kárpótlási Alap (Fondul Proprietatea, FP) január 25-én debütál a román parketten. Az alap bevezetése fordulópont a román tőzsde történetében, hiszen a 82 vállalatban részesedéssel és 3,5 milliárd eurós vagyonnal bíró FP papírjai várhatóan jelentős likviditásnövekedést eredményeznek - nyilatkozta Stere Farmache, a BVB elnöke. Hozzátette, hogy a következő időszakban több IPO-ra is számítani lehet, annál is inkább, mivel az FP érdekeltségébe tartozó 82 vállalat közül mindössze 29 cég papírjait jegyzik a tőzsdén.
Az alapot 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem lehetséges. Tőzsdei bevezetését évek óta ígérte a bukaresti vezetés, ám annak ellenére, hogy az alap kezelésére már 2006 májusában kiírtak egy pályázatot és nyertesként kihirdették a Franklin Templetont, a cég csak tavaly szeptemberben vehette át az alapot. Befektetési jegyeivel ennek ellenére eddig is rendszeres kereskedés folyt, a vásárlók rendszerint újságban feladott apróhirdetések útján találnak eladókra, a megvásárolt papírokat azután a BVB elszámolóháza regisztrálja.
Ez a rendszer elsősorban a spekulánsoknak kedvezett, a több mint húsz éve kárpótlásra váró jogosultak jelentős része ugyanis elunta a várakozást és részesedését a valós ár töredékéért adta el a feketepiacon. Az olcsón kínált FP-papírok azonban nemcsak a spekulánsokat vonzották, a tőzsde elszámolóházának adatai szerint ugyanis 2010-ben a részvények jelentős részét befektetési alapok vásárolták fel, az egylejes (egy euró=4,3 lej) névérték 30-60 százalékát fizetve az eladóknak. A jegyeket certifikátok formájában a bécsi tőzsdén is jegyzik, piaci átlagáruk jelenleg 0,52 lej.
Az adatok szerint tavaly az FP közel 30 százaléka cserélt gazdát, az intézményi befektetők részesedése 8,7-ről közel 32 százalékra nőtt. Az alap többségi tulajdonosa a román állam maradt, részesedése azonban 40 százalék alá csökkent. Az állami tulajdonrész folyamatosan apad, párhuzamosan azzal, hogy a kárpótlási igények feldolgozása továbbra is folyik.
