Meglepő módon stabil maradt a forint, annak ellenére, hogy a Moody's múlt hétfőn leminősítette Magyarországot, ráadásul két fokozattal. Egy ilyen döntés alapesetben jókora pánikot is kiválthatott volna - mégsem ez történt. Az okok szerteágazóak. Kézenfekvőnek tűnhetne az a magyarázat, hogy ez már benne volt a levegőben, azonban megkockáztathatjuk, ennyire talán mégsem volt benne. További érv lehet, hogy egész Európa válságjelenségekkel küzd, az eurózóna egyes tagállamaiban, mint ismeretes, komoly gondok vannak, s ilyen körülmények között nem oszt, nem szoroz az, hogy mi van egy kis, nem eurózóna-tag ország háza táján.
Mivel a forint árfolyamával már november végén gondok voltak, a jegybank bátor lépést tett: jelzésértékűen bár, de emelte a kamatot - talán ez is segített abban, hogy most könnyebben átlendüljünk a rossz híren. Most érvényesült tehát az a tankönyvi igazság, hogy a kamatemelés erősíti a nemzeti valutát. (Korábban a kamatdöntések elvi hatásaiba gyakorta beleszóltak a tendenciák folytatódása iránt táplált túlzott várakozások.) Lényeg, hogy az euróárfolyam 277-278 forinton stabilizálódott, ami jelen körülmények közt nem ad okot aggodalomra. Természetesen az okok között nem szabad megfeledkeznünk a nemzetközi helyzetről sem, amely persze fölöttébb vegyes, mindazonáltal a piaci szereplők megnyugvására utal, hogy az euró/dollár kurzus 1,32-1,33 között stabilizálódni látszik.
Ugyanakkor a svájci frank ismét masszívan erősödött az euróhoz képest, ennek következtében 214 forint körül mozog, ami ismét előtérbe állítja a frankhitelek nagy állományával kapcsolatos kockázatokat. A svájci frank egyébként nem olyan rég érte el a dollár árfolyamszintjét, s mostanra úgy tűnik, tartósan hozzá kell szoknunk, hogy egy svájci frank többet ér egy dollárnál. Ez az elmúlt években még elképzelhetetlennek tűnt.
Az állampapírpiacot, pontosabban az állampapírhozamokat természetszerűleg megviselte a jegybanki kamat emelkedése. A hozamoknak, különösen rövid távon, igazodniuk kell, ami meg is történt, magyarán az állampapírhozamok emelkedtek. Ugyanakkor nincs olyan gond, hogy ne lenne elegendő kereslet - a három hónapos papírból még a mennyiséget is tudta emelni a kibocsátó, sőt még a hozamszint (5,72 százalék) is visszacsúszott kissé a kamatemelést közvetlenül követő, megelőző heti értékről. Az egyéves diszkontkincstárjegy hozama viszont menthetetlenül 6 százalék fölé került, az aukciós átlag 10, míg a maximum 15 ponttal. Ezek a számok persze egyértelműen jelzik, hogy a kamatemelésekre továbbra is számít a piac, hiszen már a három hónapos papír hozama is szignifikánsan meghaladja az alapkamatot.
Ismét aukcióra került a változó kamatozású kötvény, igaz, eleve csekély mennyiségben, sőt végül még a tervezett mennyiséget is 10 százalékkal, 4,5 milliárdra csökkentve. Az eredmény még a korábbinál is lehangolóbb volt, 97 százalékos árfolyam felett most senki nem tett ajánlatot. Egy hónapja pedig még az átlaghozam ezen érték felett volt. Most az átlag 96,81 százalék lett, de még a 96,5 százalékon pályázók sem hiába adtak be ajánlatot. Mivel diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött kamatozású kötvényről van szó, az érdektelenséget és az alacsony árat csak a változó kamatozású kötvényekkel szembeni általános averzióval tudjuk indokolni.
Ha már a változó kamatozású kötvényeknél tartunk, megemlítendő, hogy a magánbefektetők részére újfajta prémium magyar államkötvényt bocsátott ki az ÁKK. A régitől abban különbözik csupán, hogy lejárata nem három, hanem öt év. Elvileg ez a tartós befektetési számla konstrukcióhoz jobban illeszkedő futamidő, bár ez nem annyira nyomós érv, hiszen a lejáró papír ellenértékéből is lehet újat venni a tartós befektetési számlákra. Komoly hátrány azonban, hogy a kötvény likviditása igencsak korlátozott: az átlagbefektető gyakorlatilag csak a kincstárnak tudja eladni, ahol az eddigi tapasztalatok alapján bármilyen legyen is a piaci helyzet, 98 százalékos nettó árfolyamra (de az első kamatfizetésig bruttó árfolyamként legalább a névértékre) számíthat. Így aztán a hátrány nagyobbnak tűnik az előnynél, tehát a racionálisan gondolkodó befektetőktől normál körülmények között továbbra is inkább a rövidebb futamidejű papír iránt várható nagyobb érdeklődés.
