Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Lehman-csőd óta nem tapasztalt eladási hullám sújtotta az amerikai államkötvénypiacot a hét első felében. A tízéves amerikai kötvények hozama szerdán hathavi csúcsra, 3,33 százalékra futott, három nap alatt - stabil eszköznek tartott értékpapírtól szokatlanul nagy - 39 bázispontos emelkedést követően - írta a Financial Times. (Egy hónapja még 2,67 százalékos hozam mellett forogtak a kötvények.) Az árfolyamzuhanás az amerikai költségvetésen jókora lyukat ütő adókedvezmények meghosszabbításáról, illetve kiterjesztéséről szóló kongresszusi döntés után indult meg, ám abban már megoszlanak a vélemények, hogy önmagában ez elegendő indok-e a hozamok elszállásához. A leöntés ugyanis nem jött váratlanul, jól illeszkedik az elmúlt egy hónap során kialakuló trendbe, melynek során a fejlett gazdaságok államháztartási hiányai folytán felgyülemlő bizonytalanságok már eleve felhajtották a hosszú papírok hozamait. Amerikai társaikat követve a hét elején a japán, sőt a 3 százalékos lélektani határt átlépő német kötvények hozama is kétéves csúcsot ütött.
A nagy beszakadás leginkább azoknak ad újabb érvet, akik már az év eleje óta a kötvénypiacon kialakult lufiról beszélnek és annak küszöbönálló kidurranását hangoztatják.
Fordult a trend?
Az eladási hullám részben a profitrealizálások megindulásának tudható be, ám komoly szerepet játszik benne az is, hogy megállt az amerikai kötvényalapokba irányuló, 2008 közepe óta tartó tőkebeáramlás is (ezekbe az instrumentumokba majd három év alatt mintegy 600 milliárd dollár folyt be), és aggályok merültek fel a költségvetési hiánnyal kapcsolatban (adócsökkentési terv) - szögezte le Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Mint hozzátette, a piaci szabályoknak megfelelően a rekordmértékű beáramlást - ha nem is rövid távon - hasonlóan heves kiáramlás szokta követni. Ezt támaszthatják alá a Fed újabb likviditásbővítő intézkedéseinek (QE2) középtávú kockázatai, illetve az annak kapcsán erősödő inflációs félelmek, tetézve az eurózónával összefüggő aggodalmakkal. Az amerikai állampapír-piaci hozamok alakulásának szempontjából a legfőbb kérdés az lehet, hova vándorol a kötvénypiaci alapokból kiáramló tőke. Sarkadi szerint három forgatókönyv érvényesülhet. Az első szerint rövid távon a részvény- és árupiacokra áramolhat a pénz, középtávon viszont a fejlett gazdaságok finanszírozási gondjai miatt felerősödő kockázatkerülés a pénzpiaci alapok irányába tereli majd a befektetőket. A második szcenárió, hogy 2011 elejétől minden eszközosztályban elérkezik a trendforduló és együtt esnek majd. A szakember úgy véli, a fejlett gazdaságok kötvénypiacain harminc éve tartó trend fordulhat és a több évtizedes hozamcsökkenés után hosszabb távú emelkedés bontakozhat ki. Ezt táplálhatja, hogy a finanszírozási igények növekedése egyre fokozódó nyomást gyakorol a befektetői hangulatra és egy esetleges kötvénypiaci pánik átgyűrűzhet más eszközökre is. A harmadik forgatókönyv szerint az év végéig, jövő év elejéig visszakorrigálnak a kötvényhozamok és ezzel párhuzamosan a részvény- és árupiacokon erősödik fel az eladói nyomás.
Jó hír is lehet
Míg korábban a piac szigorúbb fiskális politikát árazott, ez az adókedvezmények meghosszabbításával és kiterjesztésével járó kompromisszum elfogadásával megdőlt, így indokolt az amerikai államkötvényhozamok rövid távú megugrása - mondta lapunk kérdésére Majoros György, a K&H Alapkezelő vezető portfóliómenedzsere. A nominális kamatok emelkedése azonban tulajdonképpen jó hírként is értelmezhető a szakember szerint, mivel magasabb gazdasági növekedésre, illetve emelkedő inflációra számító várakozásokat tükröz. S bár piaci szereplők gyakran megkérdőjelezik a Fed likviditásbővítő intézkedései újabb körének hatékonyságát, az igazi kérdés a mögöttes szándék elérése lehet. Majoros szerint pedig ezen a téren a Fed kötvényvásárlási akciója eddig sikeresnek mondható, a jegybanknak ugyanis nem a nominális, hanem a gazdaság felpörgése szempontjából meghatározóbb reálkamatok emelkedésének kordában tartása számít igazán. Ilyen tekintetben pedig augusztus vége, az újabb kötvényvásárlási program szándékának első jelzése óta a hosszabb távú reálkamatok csökkentek - szögezte le Majoros. Így végső soron ezzel a Fed részben elérte célját, ráadásul a javuló kilátások miatt időközben valószínűleg a reálkamat-csökkenés kívánatosnak tartott mértéke is kisebb, mint amit a program meghirdetése előtti helyzet indokolt.
