A jelentős keddi mínuszok után visszafogott emelkedésbe váltottak szerdán a vezető New York-i részvényindexek, de a nyugat-európai mutatók is kisebb-nagyobb pluszban zártak. Igaz, lapzártánkkor a DJIA épp az előző napi záróértékével viaskodott, a páneurópai DJ EuroStoxx 600 pedig 0,3 százalékos gyengüléssel zárt, amivel a második negyedévi mínusz 7,8 százalékra hízott. A befektetőket a vártnál rosszabb amerikai munkaerő-piaci adatok dacára jobb kedvre deríthette, hogy az eurózóna 171 bankja a prognosztizáltnál kevesebb, 131,9 milliárd eurós értékben vett igénybe három hónapos forrást az ECB likviditási tenderén. Szintén jó hírt jelentett, hogy a Chicago környéki feldolgozóipar teljesítménye további növekedést mutat.
Az ECB likviditási tenderének eredménye nyomán drágultak az európai bankrészvények, míg tengerentúli társaik ázsióját az emelte, hogy kedden az amerikai törvényhozásban elbukott a bankokra terhelendő, összesen 19 milliárd dollár befizetését előíró javaslat. A Ford részvényei közel öt százalékkal drágultak, miután az autógyártó négymilliárd dollár megfizetésével csökkentette az egyik szakszervezeti egészségbiztosítási alap felé fennálló tartozását, a Citigroup pedig tartásra minősítette fel a papírok ajánlását. Londonban a gyógyszerpapírok igyekeztek támaszt adni a Footsie-nak, de az index hajszálnyi erősödése messze nem volt elegendő ahhoz, hogy a keddi, több mint fél éve nem látott nagyságú, 158 pontos zuhanást kompenzálja. Az AstraZeneca mutatta fel a legtempósabb drágulást az FTSE-100 komponensei között, miután megnyert egy fontos szabadalmi pert az Egyesült Államokban. Nagy elánnal erősödtek a BP részvényei is, részben azoknak a spekulációknak köszönhetően, amelyek szerint az olajkatasztrófa által megtépázott cégre akár az amerikai ExxonMobil is szemet vethet.
