Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A befektetési alapok befektetőinek alapvetően két dologhoz van joguk Magyarországon: az alapban levő vagyon arányos részéhez, továbbá információkhoz. Az alapkezelők információszolgáltatási kötelezettsége főleg éves, féléves és havi jelentések, valamint a nettó eszközérték közzétételét jelenti. Sokan kérdezgetik időnként például internetes fórumokon, hogy ez vagy az az alap miért így viselkedik, például miért nem követi eléggé valamely piac mozgásait. Ez, ha csak utólag is, nagyon gyakran kiolvasható a kötelező jelentésekből.
Az éves jelentés általában a legrészletesebb, tételesen fel van benne sorolva az alap összes befektetése a tárgyidőszakban, mérleget is tartalmaz, és a könyvvizsgáló hitelesíti. Viszont csak az év vége után 120 nappal kell megjelennie, tehát április végén, ami manapság elég hosszú idő a gyorsan változó tőkepiacokon. A féléves jelentés általában már kevésbé részletes és a könyvvizsgáló nem látja el kézjegyével, viszont a félév vége után 45 nappal el kell készüljön.
A havi portfóliójelentésben az egyes konkrét befektetéseket már nem kell felsorolni, csupán főbb fajtánként írnak az alap összetételéről (például belföldi kötvény, nemzetközi kötvény, belföldi részvény stb.), viszont elvileg a hónap lezárta után tíz forgalmazási nappal már el kell tudják olvasni a befektetők. Sok alapkezelő azonban kiegészíti a kötelező jelentéseket a saját szöveges értékelésével vagy egyéb hasznos információkkal, például a havi jelentésben is felsorolja az alap öt legnagyobb befektetését.
