Sem az IMF-delegáció budapesti tárgyalásai, sem a munkanélküliségi ráta emelkedése nem befolyásolta a forint jegyzését csütörtökön. Ebbe az álló vízbe dobott követ szinte egyszerre Bánfi Tamás, az MNB monetáris tanácsának tagja és a Standard & Poor's. A jegybankár a Reutersnak nyilatkozva azt közölte ugyanis, hogy a gyorsabb kilábaláshoz az év végéig 5-6 százalékra csökkenő alapkamatra, illetve gyengébb forintra volna szükség. Az S&P értékelése pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar bankok pénzügyi profilja a közeljövőben tovább romolhat a recesszió miatt, helyzetüket pedig nehezíti a gyenge és volatilis forint, valamint az államadósság finanszírozásának nehézkessége. A magas lakossági hitelállomány és a nagymértékű külső egyensúlytalanság olyan strukturális szintű gyengeséget okoznak, amelyek a gazdaságot szűkös és drága világpiaci finanszírozási formák felé sodorják.
A két hír nyomán 268,50 körüli szintek után 271 forint fölött tetőzött az euró jegyzése, míg a dolláré átlépte a 190,50, a svájci franké pedig a 178 forintot. A hazai fizetőeszköz magával rántotta a régió devizáit, ám később a zloty és a cseh korona vissza tudott korrigálni. Tény viszont, hogy miután Lengyelországban hosszabb távon is maradhat a kamat, a forint tartósan gyengülhet a jövőben a zlotyhoz képest.
Az ÁKK tripla aukcióján csak a legrövidebb, hároméves instrumentumokból értékesítették az eredetileg felkínált mennyiséget, az öt- és a tízévesekből a tervezettnél kevesebbet adott el a központ. A szerdai benchmarkokhoz képest 11-14 bázisponttal emelkedett az elfogadott hozamok átlaga.
Ádám Viktor