Meglepte az elemzőket az OTP első negyedéves gyorsjelentése, a 41,8 milliárdos (egyszeri tételek nélkül 43 milliárdos) háromhavi nettó profit ötödével haladta meg legtöbbjük várakozását. A 150 milliárdos éves tervet és a március végi extrém gyenge forint fényében igen jó évkezdetet néhány - egyenként is sokmilliárdos - rendkívüli tétel árnyalja.
Az OTP eddig külön eredménysoron kezelt, úgynevezett nyitott devizapozíciója öthatod részben (310 millió euró) kikerült az eredményből, mivel ezt - a könyvvizsgálóval egyetértésben - fedezeti pozícióvá minősítették át. Ez a négy legnagyobb leány (DSK, ukrán, orosz és horvát bank) idei és jövő évi tervezett eredményét hivatott fedezni, így az első negyedévi 13,8 milliárdos veszteség nem az eredményt, hanem a saját tőkét rontja. (Igaz, a veszteség zöme azóta visszajött...) Egyéb nyitott devizapozíciókon amúgy is elbukott 8 milliárdot a csoport.
A magyar egyedi mérlegben a külföldi befektetések - a gyenge forint miatt - 47 milliárddal felértékelődtek, ez 9,5 milliárdos adóterhet jelent a banknak. A 47 milliárd az IFRS mérlegben természetesen nem jelenik meg, ám a hazai OTP által fizetendő 9,5 milliárdos adó igen. (Ez a tétel az év folyamán a forint erősödésének függvényében eltűnhet.) Utóbbi két tételt ellensúlyozza, hogy az OTP az első negyedévben 90 millió euró névértékű saját alárendelt kölcsönkötvényét (a 2049. novemberi, 5,875 százalékos kamatozásúból) vásárolta vissza, mintegy 25 millió euróért. Ezen 19,5 milliárdos nyereséget ért el, ami adózva 15,7 milliárddal javította az eredményét. (Vagyis minden egyeurónyi ilyen befektetés 3,6 euró adósságtól szabadította meg az OTP-t.) A kötvény-visszavásárlás lehetőségével a nyugati óriásbankok is rendre élnek, így - bizonyos határokon belül - hatékonyan játszhatnak az eredményükkel.
A bank az első negyedévben 45 milliárd forintot költött céltartalékolásra, ám ez az összeg alig kétötöde volt az adó és tartalék előtti, 115 milliárdos működési eredményének. Utóbbi szám alig 2 milliárddal maradt el a 2008 utolsó negyedéves működési profittól.
Az OTP-csoport teljes hitelportfóliójának 5,7 százaléka esett 90 napnál nagyobb késedelembe (korábban a bank a 60 napos késedelmeket számolta, most tért át a versenytársak által használt 90 napos terminusra, ami persze jobban mutat, mint a 60 napos számok), ám Oroszországban és Ukrajnában ez az arány meghaladja a 10 százalékot.
Urbán László vezérigazgató-helyettes a negyedéves számok ismertetésekor elégedetten állapította meg: mind tőkében, mind likviditásban irdatlanok a bank tartalékai. Előbbit az április végi OTP-Mol részvénycsereüzlet nyomán 13,9 százalékra hízott tőkemegfelelési mutatóra és a negyedév alatt 9 százalékkal, 1180 milliárdra növekvő szavatoló tőkére, utóbbit a bank április eleji 1,8 milliárd eurónyi szabad likviditási tartalékára alapozta. (A bank tartaléka az év elején még csak 1,3 milliárd euró volt.) Az OTP-nek az idén még 420 millió eurónyi kötvényét kell lejárat miatt visszavennie, de azt tervezi, hogy az év vége felé újra megjelenhet kibocsátóként a nemzetközi pénzpiacokon.
Urbán a tartalékok kapcsán elmondta, az EBRD-vel ugyan nem zárultak le a tárgyalások, de a szervezet kölcsöne piaci kamatszinten érkezne, és az OTP-nek nem biztos, hogy a jelen helyzetben szüksége van erre a forrásra. Ennél alkalmasabb a magyar IMF-hitelből elkülönített 2 milliárd euró megfelelő része, amire csak akkor kell kamatot fizetni, ha a bank tényleg igénybe is veszi.
A jelentésre a piac igencsak kedvezően reagált, napon belül több, mint 100 milliárd forinttal nőtt a bank kapitalizációja, ám az még a 3500 forintos záróáron számolva is csaknem ezer forinttal elmarad a részvényenkénti saját tőkétől.
Korányi Tamás G.