Hiába ért el az OTP 2008 első kilenc hónapjának minden napján több mint egymilliárd forint profitot (összesen 298 milliárdot, amelyből 128 egyszeri tételeknek, főként a Garancia-eladásnak köszönhető), a befektetőket nem a múlt, hanem a jövő érdekli. A jövő évi tervekről Urbán László vezérigazgató-helyettes pénteken, a gyorsjelentés ismertetése alkalmából nem sokat mondhatott, ám azt világossá tette, hogy az OTP-csoport tőkemegfelelése európai összehasonlításban is kiváló (a 15,4 százalékos mutató jobb, mint a versenytárs osztrák nagybankok hasonló mutatója az állami támogatás után) és a következő 12 hónapban lejáró bankközi kötelezettségek kifizetése után is több mint másfél milliárd euró likviditási többlettel rendelkezik. A bank a harmadik negyedévben (az önmagában 121 milliárdos pluszt hozó Garancia nélkül) 50 milliárdos profitot termelt, amely 22 százalékkal elmarad a rekordnak számító (64 milliárdos) második negyedévi profittól, de 13 százalékkal a tavalyi (57 milliárdos) harmadik negyedévtől is.
Az eredmény mintegy kétharmadát a hazai OTP adta, a bolgár DSK hozzájárulása 15 százalék (kilenc hónap alatt összesen 22,5 milliárdos profittal és rekordalacsony, 36 százalékos kiadás/bevétel aránnyal). Az orosz leány kilenc hónap alatt 4, az ukrán 11 milliárdos eredményt ért el, utóbbi a gyengébb második negyedév után a harmadikban már hozta 4 milliárdos "formáját". A román bank most először ért el pozitív (1 milliárdos) negyedéves eredményt, bár idei teljesítménye egyelőre még 2 milliárdos veszteség. A hazaiak közül a Merkantil Bank és az OTP Alapkezelő eredménye csökkent mind a tavalyi, mind a második negyedévhez viszonyítva.
A bank teljes hitelállományának 4,5 százaléka minősített, de a problémás hitelek aránya az orosz banknál 9,3, a szerbnél 11,1 és az autófinanszírozással foglalkozó Merkantilnál 8,3 százalékos. (Ám az összesen 650 milliárdnyi, felerészben magánhitelt nyújtó ukrán banknál 2 százalék alatti.) Urbán László elmondta, abban a nem várt esetben, ha jövőre a tartalékképzési mutató Ukrajnában megduplázódna, a magyar és orosz banknál pedig a másfélszeresére nőne, a banknak az idei 80 helyett 120 milliárd forintos tartalékot kellene képeznie, ami érdemben nem csökkentené a nyereségét.
A jövő évi eredménykilátásokat persze nemcsak a tartalékképzési igények, hanem a kamatmarzs alakulása is befolyásolja. A Napi Gazdaság kérdésére Urbán elmondta, általában is megdrágult a világban a pénz, át kell árazni a hiteleket, és az ügyfeleknek alkalmazkodniuk kell a realitásokhoz. Ebből - megfigyelők szerint - kiderül, hogy a jelenlegi 12-13 százalékos betéti kamatok mellett az ügyfeleknek hozzá kel szokniuk a 16-17 százalékos forinthitelkamatokhoz, ám ez a marzsot nem szűkíti érdemben. Ugyanakkor a hitelezési aktivitást behatárolja, hogy az OTP nem kíván tartalékaihoz nyúlni, és csak a nettó betétnövekedés erejéig hitelez.
A parlament elé kerülő bankmentő csomagról Urbán elmondta, az OTP-t nem kell megmenteni, ám - az állami segítséget kapott nemzetközi versenytársakra tekintettel - hitellel kellene támogatni, hogy saját eszközeivel segítsen mérsékelni a pénzügyi válság hatását a magyar gazdaságra. Utalt arra, hogy a törvényjavaslat jelen formája inkább az angolszász gyakorlatot követi, ahol a csődbe került bankokat átvevő állam irányító szerepet igényel, szemben az osztrák, szlovén modellel, amely inkább a hitelnyújtásra koncentrálna. Ebben a formájában az irányítási joghoz kötött állami segítség szükségességét aligha lehetne megmagyarázni a részvényeseknek, akik kezében van a döntés.
Korányi Tamás G.