Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiába ért el az OTP 2008 első kilenc hónapjának minden napján több mint egymilliárd forint profitot (összesen 298 milliárdot, amelyből 128 egyszeri tételeknek, főként a Garancia-eladásnak köszönhető), a befektetőket nem a múlt, hanem a jövő érdekli. A jövő évi tervekről Urbán László vezérigazgató-helyettes pénteken, a gyorsjelentés ismertetése alkalmából nem sokat mondhatott, ám azt világossá tette, hogy az OTP-csoport tőkemegfelelése európai összehasonlításban is kiváló (a 15,4 százalékos mutató jobb, mint a versenytárs osztrák nagybankok hasonló mutatója az állami támogatás után) és a következő 12 hónapban lejáró bankközi kötelezettségek kifizetése után is több mint másfél milliárd euró likviditási többlettel rendelkezik. A bank a harmadik negyedévben (az önmagában 121 milliárdos pluszt hozó Garancia nélkül) 50 milliárdos profitot termelt, amely 22 százalékkal elmarad a rekordnak számító (64 milliárdos) második negyedévi profittól, de 13 százalékkal a tavalyi (57 milliárdos) harmadik negyedévtől is.
Az eredmény mintegy kétharmadát a hazai OTP adta, a bolgár DSK hozzájárulása 15 százalék (kilenc hónap alatt összesen 22,5 milliárdos profittal és rekordalacsony, 36 százalékos kiadás/bevétel aránnyal). Az orosz leány kilenc hónap alatt 4, az ukrán 11 milliárdos eredményt ért el, utóbbi a gyengébb második negyedév után a harmadikban már hozta 4 milliárdos "formáját". A román bank most először ért el pozitív (1 milliárdos) negyedéves eredményt, bár idei teljesítménye egyelőre még 2 milliárdos veszteség. A hazaiak közül a Merkantil Bank és az OTP Alapkezelő eredménye csökkent mind a tavalyi, mind a második negyedévhez viszonyítva.
A bank teljes hitelállományának 4,5 százaléka minősített, de a problémás hitelek aránya az orosz banknál 9,3, a szerbnél 11,1 és az autófinanszírozással foglalkozó Merkantilnál 8,3 százalékos. (Ám az összesen 650 milliárdnyi, felerészben magánhitelt nyújtó ukrán banknál 2 százalék alatti.) Urbán László elmondta, abban a nem várt esetben, ha jövőre a tartalékképzési mutató Ukrajnában megduplázódna, a magyar és orosz banknál pedig a másfélszeresére nőne, a banknak az idei 80 helyett 120 milliárd forintos tartalékot kellene képeznie, ami érdemben nem csökkentené a nyereségét.
A jövő évi eredménykilátásokat persze nemcsak a tartalékképzési igények, hanem a kamatmarzs alakulása is befolyásolja. A Napi Gazdaság kérdésére Urbán elmondta, általában is megdrágult a világban a pénz, át kell árazni a hiteleket, és az ügyfeleknek alkalmazkodniuk kell a realitásokhoz. Ebből - megfigyelők szerint - kiderül, hogy a jelenlegi 12-13 százalékos betéti kamatok mellett az ügyfeleknek hozzá kel szokniuk a 16-17 százalékos forinthitelkamatokhoz, ám ez a marzsot nem szűkíti érdemben. Ugyanakkor a hitelezési aktivitást behatárolja, hogy az OTP nem kíván tartalékaihoz nyúlni, és csak a nettó betétnövekedés erejéig hitelez.
A parlament elé kerülő bankmentő csomagról Urbán elmondta, az OTP-t nem kell megmenteni, ám - az állami segítséget kapott nemzetközi versenytársakra tekintettel - hitellel kellene támogatni, hogy saját eszközeivel segítsen mérsékelni a pénzügyi válság hatását a magyar gazdaságra. Utalt arra, hogy a törvényjavaslat jelen formája inkább az angolszász gyakorlatot követi, ahol a csődbe került bankokat átvevő állam irányító szerepet igényel, szemben az osztrák, szlovén modellel, amely inkább a hitelnyújtásra koncentrálna. Ebben a formájában az irányítási joghoz kötött állami segítség szükségességét aligha lehetne megmagyarázni a részvényeseknek, akik kezében van a döntés.
