Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A horvát felügyeleti szervek hétfőn elfogadták a Mol felvásárlási ajánlatát az INA közkézhányadára. A Mol-ajánlat részvényenként 2800 kuna lett, ami az elemzői várakozások alsó sávját jelenti. Ez alapján tehát megnyugodhatnak azok a piaci szereplők, akik azt gondolták, hogy a Mol túl magas árat fizet majd, ugyanakkor a teljes köd csak akkor oszlik el az INA körül, ha kiderül, milyen feltételekkel tudja a Mol a horvát állam tulajdonában lévő csomag egy részét megszerezni - mondta el lapunk megkeresésére Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Ragyogó ajánlati árat tett a Mol Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője szerint, mivel az egyáltalán nem magas, de ezzel is lehetőség nyílik a többségi tulajdon megszerzésére.
Herczenik szerint ezen az áron nem valószínű, hogy sok részvényt ajánlanak fel a Molnak, így két verzió lehetséges. Egyrészt a Mol már nagyon közel áll egy számára jó megállapodáshoz a horvát kormánnyal, amelynek alapján sikerül a cég operatív irányítását átvenni, ezért nincs szüksége arra, hogy piacon vegyen részvényeket. Így viszont mentesül egy jövőbeli ajánlattételi kötelezettségtől.
Elképzelhető azonban az is, hogy a Mol teszteli a piacot az alacsony ajánlati árral, amit egyébként 21 napig módosíthat. Herczenik szerint inkább az első variáció a valószínűbb, ez azonban csupán a saját véleménye - hangsúlyozta az elemző. Sarkadi úgy látja, hogy pár százalékot ezzel az árral is megszerezhet a Mol a piacon, ami a 19 százalékos horvát állami pakettel kiegészítve jó pozíciót jelent a magyar olajcég számára.
A Mol az ajánlattételkor 25 százalékos szavazati hányaddal rendelkezett a horvát cégben, részvényeinek száma 2 500 001. A horvát kormány birtokában 4 483 552 részvény van, ezzel a szavazatok 44,8 százalékát tudhatja magáénak. A két fél együtt a szavazatok közel 70 százalékával rendelkezik. Az INA összesen 10 millió részvényének névértéke egyenként 900 kuna.
Herczenik szerint is a horvát kormánynak legalább 19 százalékot kellene átadnia a Molnak ahhoz, hogy a magyar cég kezébe kerüljön a cég vezetése. Ugyanakkor az is jó lenne, ha a következő évek stratégiájában a horvát kormány támogatná a Molt.
A Mol egyébként az ajánlattal kapcsolatos tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a részesedés növelése a Mol regionális növekedési stratégiájának alapvető eleme. Stratégiai terve az INA-val kapcsolatban az, hogy javítsa annak üzleti teljesítményét, valamint piaci pozícióját az adriai régióban és Délkelet-Európában, támogatva a cég beruházásait.
A Mol egyébként közleményében hangsúlyozta, hogy a 2800 kunás ajánlat 1110 kuna prémiumot jelent az INA-részvények első nyilvános kibocsátási árához (1690 kuna) viszonyítva, és 226,66 kunával haladja meg a Mol nyilvános ajánlati szándékáról szóló bejelentést megelőző három hónapos tőzsdei átlagárat (2573,34 kuna). Herczenik szerint egyébként az ajánlott ár közel lehet a minimumhoz, amit a horvát felügyelet közleménye is megerősít.
Mindenesetre a piacon egyelőre nem fogadták kitörő örömmel a hírt, a napközbeni felfüggesztés után ugyanis nem tudott emelkedni az ár, amely péntekhez képest 1,7 százalékos mínuszban,
17 095 forinton zárt.
(A szerző rendelkezik Mol-részvénnyel)
